Több cikkben foglalkozott a magyar élelmiszeriparban tapasztalható adócsalással a Reuters. Egyrészt arról számolt be, hogy Magyarország mennyit bukik az áfacsalással, majd Csányi Sándor ajánlásait foglalta össze egy cikkben. Csányi Sándor - aki egyben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója is - a Bonafarm tulajdonosaként arra hívta fel a figyelmet a hírügynökségnek nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy amennyiben Magyarország nem hoz újabb intézkedéseket, akkor az egész élelmiszerszektor a feketepiacra kényszerülhet.
A tudósítás szerint a Bonafarm összeállt a Bunge amerikai agrárpiaci cégcsoporttal és azt kéri a magyar és európai hatóságoktól, hogy tegyenek többet az adócsalás megakadályozása érdekében. Iparági szakértők és a Bonafarm saját számításai szerint Magyarország 1000-2000 milliárd forintnak megfelelő áfát nem tud beszedni évente, ennek a fele az élelmiszeriparhoz köthető - mondta Csányi.
Ha összekapcsoljuk az áfacsalást és a feketepiacon megkötött ügyleteket, akkor ezek a tiltott területen működő gazdálkodók 50 százalékos költségoldali előnnyel dolgoznak - mutatott rá a bankvezér, aki szerint az egész hálózat ellen a megfelelő eszközökkel kell felvenni a harcot. Ellenkező esetben a legális piaci szereplők még több adót fognak fizetni és kiárazzák őket a piacról - tette hozzá. Végül az egész élelmiszeripar egy nagy fekete piac lesz - vetítette előre.
Itt a megoldás!
Csányi Sándor szerint az egyik megoldás az lenne, ha csökkenne az alapvető élelmiszerek áfakulcsa a mostani 27 százalékról, ez ugyanis a csalók kedvét szegheti. A Bonafarm vezére emlékeztetett, hogy a kormány az idei évtől 27 százalékra emelte a legfelső áfakulcsot, hogy eleget tegyen az Európai Unió költségvetési előírásainak, ám az áfaemelés súlyosbította az adócsalás problémáját.
Minél nagyobb az eltérés a magyar áfakulcs és a környező országok áfakulcsa között, annál nagyobb a késztetés a csalók számára - mondta.
Az elmúlt pár évben a Bonafarm értékesítésből származó árbevétele 5 százalékkal csökkent évente - tette hozzá Csányi Sándor. A társaság szóvivője szerint a cég bevétele meghaladja a 150 milliárd forintot.
Egy 5-10 százalék közötti áfakulcs megállítaná a csalók piaci részesedésének növekedését, mivel a környező országok is ehhez hasonló kulcsot alkalmaznak - fogalmazott Csányi Sándor, aki azt is hozzátette, hogy a feldolgozott élelmiszerekre is egy alacsonyabb, 20 százalékos kulcs kellene vonatkozzon.
A másik megoldás a fordított adózás lehetne, amikor az áfát a vásárló fizeti, nem pedig az eladó, mert így kevésbé lehetne visszaélni - magyarázta.
A hírügynökség beszámolója emlékeztet arra, hogy a Parlament május közepi döntésével a mezőgazdaságra is kiterjesztették a fordított adózást, de Csányi Sándor véleménye szerint ez nem elegendő a probléma leküzdésére.
Az áfacsalás mindenhol jelen van, az egész agrárszektorban bevezetném a fordított adózást - javasolta.