Lecsapott az ezermilliárdos veszedelem a magyar költségvetésre

A Pénzügyminisztérium (PM) közzétette az államháztartás központi alrendszerének mérlegét, amiből kiderül, hogy 2023-ban az általános forgalmi adóból (áfa) származó bevétel az előirányzottnak mindössze 87,4 százalékát érte el. A 7985 ezer milliárd forint helyett 6981 milliárd forint érkezett be áfából a kincstárba, ez pedig több mint ezermilliárd forintos hiányt jelent a gazdaságpolitika számára. 

Az áfabevétel méghozzá egy olyan évben maradt el a kormányzat által várt szinttől, amikor az infláció még döntően két számjegyű volt. Az áfabevétel ütemének csökkenése (120 milliárddal ugyan több volt az idei összeg, mint 2022-ben) a lakossági fogyasztás csökkenését feltételezi. 

Hogy bírtuk ki az elmúlt éveket?!

Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője az Economxnak ezzel kapcsolatban felidézte: 2023 év elején tetőzött az infláció Magyarországon, majd az év során fokozatosan lassult a pénzromlás üteme: októberben ismét egy számjegyű tartományt ért el az infláció, decemberre pedig 5,5 százalékra lassult a mutató (év/év alapon számítva).

Ezzel együtt is 2023-ban éves átlagban 17,6 százalékos mértékű volt a pénzromlás Magyarországon.

A magas infláció a gazdaság és a társadalmi élet számos területére kihatott, ezek közül egyik kiemelten fontos terület a reálbérek, és ebből következően a lakossági fogyasztás alakulása – fogalmazott a szakértő, hozzátéve: a reálbér, vagyis a keresetek vásárlóereje az infláció jelentős gyorsulása miatt európai szinten csökkent az elmúlt két évben. 

Magyarországon 2022 második feléig még emelkedett a bérek vásárlóereje, majd 2022 szeptemberétől hazánkban is csökkenésbe váltott át az infláció gyorsulása miatt. Még úgyis, hogy a nominális bruttó átlagkereset továbbra is dinamikusan, 14-18 százalék körül nőtt éves viszonylatban – közölte.

Erdélyi Dóra rámutatott arra is, hogy a reálbérek 2023-as visszaesése a lakossági fogyasztást is visszafogta tavaly: a hazai kiskereskedelmi forgalom volumene 2023. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest 8,7 százalékkal kisebb lett.

Tényadatok még nem állnak rendelkezésre a 2023-as év egészére vonatkozóan, azonban az MNB decemberi Inflációs jelentése alapján az elemző megállapította, hogy

a lakossági reáljövedelem 1,2-1,3 százalékos csökkenése mellett a háztartások fogyasztási kiadásai 2,9–3,0 százalék között mérséklődhettek 2023-ban.

Az Oeconomus elemzője hangsúlyozta azt is, hogy mivel egyrészt a magyar adórendszerben nagyobb súly helyeződik a fogyasztást terhelő adóbevételekre (például: áfa, jövedéki adó) a költségvetésben, másrészt 2023-ban a magasabb infláció miatt korrigált a háztartások fogyasztási kiadása, együttesen e két hatás visszavetette a költségvetés forgalmi adókból származó bevételét.

Emlékeztetett arra is, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter szerint nagyjából 6 százalék körüli hiánnyal zárhat a költségvetés 2023-ban.

A gazdasági szakértő azonban optimistán tekint az idei évre. Erdélyi Dóra előretekintve úgy látja, hogy az infláció 2023 végén látott jelentős lassulása a jelenlegi adatok alapján 2024 első felében is folytatódhat, illetve ezáltal lendületet vehet a reálbérek és a fogyasztás növekedése. Példaként felhozta, hogy 2023 szeptemberétől ismét növekedett a nettó reálkereset Magyarországon,

novemberben már 5,7 százalékos emelkedést regisztrált a KSH, 2024-ben pedig még jelentősebb reálbér-emelkedés várható.

Az elemző aláhúzta, hogy 2024-ben az MNB várakozása szerint

• a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 10,6-11,6 százalék között nőhet;
• az infláció 4,0-5,5 százalék között alakulhat, ezzel együtt;
• a lakossági reáljövedelem 2,8-3,7 százalék közötti növekedést mutathat.

A reálkeresetek bővülése a lakossági fogyasztási kiadásoknak, így a hazai kiskereskedelmi forgalomnak is lendületet adhat 2024-ben – tette hozzá. Ezzel együtt idén a háztartások fogyasztási kiadásainak várható bővülése (az MNB várakozása: 2,8–3,5 százalék) a gazdasági növekedésre is pozitív hatással lehet. 

Mindezekből eredően Erdélyi Dóra elemzése szerint a fogyasztás 2024-ben várt bővülése az általános forgalmi adó bevételeknek is lendületet adhat 2024-ben, ezáltal pedig a költségvetési hiány csökkenése is folytatódhat.

Az Oeconomus szakértője szerint ez azért is lesz fontos, mert a koronavírus-járvány idején felfüggesztett maastrichti szabályrendszer (elsősorban az államháztartási hiányra ésaz adósságra vonatkozóan) újra élesedik az Európai Unióban. Az elemző idézte Banai Pétert, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárát is, aki szerint ugyanakkor

Egyébként a PM adataiból nemcsak azt láthatjuk, hogy tavaly jócskán elmaradt az áfából származó bevétel, hanem ahogy arra az elemző is rámutatott, az államháztartás komolyan számol a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevételekkel. 

A három legfontosabb bevételi forrás:

1. fogyasztáshoz kapcsolt adók: 9 054,470 milliárd forint;
2. lakosság befizetései: 4 333,117 milliárd forint;
3. gazdálkodó szervezetek befizetései: 3 632,766 milliárd forint; 

Mindenesetre ebből is kiderül, hogy sokkal inkább a fogyasztás, valamint a lakosság személyi jövedelemadó, gépjárműadó, vagy épp illetékadó bevételeire támaszkodik a kormányzat. 

Tavaly például

jövedéki adóból több mint 1 359 ezer milliárd forint bevétele származott az államháztartásnak,

ami ugyan szintén elmaradt a várttól (97,7 százaléka érkezett be az előirányzottnak), azonban a 2022-es 1 229 ezer milliárd forinthoz képest nominális szinten többletet könyvelhettek el.

Szintén szembetűnő, hogy 2019 óta folyamatosan hiánytól szenved az államháztartás. 

Emiatt nem lehet csökkenteni az áfát sem

Ha már szóba került a jövedéki adó és az áfa, ne feledkezzünk el arról, hogy januárban a jövedéki adó emelése miatt két részletben 41 forinttal emelkedett az üzemanyag ára a kutakon. 

Adódik a kérdés, ha Hernádi Zsolt állítása szerint a jövedéki adó emelése a magyar költségvetést gyarapítja, akkor miért nem lehet az üzemanyagár-emelkedést tompítani a benzint terhelő áfa mértékének csökkentésével.

Regős Gábor elemző ezzel kapcsolatban az Economxnak január elején többek között arról beszélt, hogy

a jelen költségvetési helyzetben nem is lenne indokolt az üzemanyagok áfájának mérséklése, most ennél fontosabb feladat a hiány lefaragása.

Kijelentését azzal magyarázta, hogy a tavalyra tervezett 3,9 százalékos hiányból 5,5-6 százalék körüli hiány lesz az alacsonyabb áfabevételek, illetve a megnövekedett kamat- és rezsikiadások eredményeként.

Ha valamilyen csoda folytán lenne szabad forrás a költségvetésben áfacsökkentésre, akkor sem az üzemanyagok áfáját lenne érdemes csökkenteni, hanem például a tömegközlekedési jegyekét, bérletekét, hiszen ez az, aminek társadalmilag nagyobb a hasznossága – tette még hozzá.

Nem fogyasztunk eleget, pedig elvileg már lenne rá pénzünk

Az Economxon olvashatták először a 2023 decemberére vonatkozó Fogyasztói Barométert, amely többek között bemutatta, hogy a tavalyi év végére jelentősen nőtt a háztartások átlagjövedelme és megtakarítása is, sőt a magyar háztartások elkölthető pénzmennyisége 661 ezer forint volt decemberben. Ugyanakkor a fogyasztás továbbra is elmaradt a várakozástól, ami meglátszik az áfabevételek drámai visszaesésében is. 

A kutatás egyik készítője, Talabér Krisztián politológus-közgazdász, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője portálunknak arról beszélt, hogy a növekvő jövedelmekből származó többletet a háztartások inkább megtakarították az óév végén, miközben havi fogyasztásukhoz is kevesebbet használtak fel korábban félretett pénzükből. A fogyasztó a 2022-ben és 2023-ban tapasztalt áremelkedés hatására átmenetileg óvatosabbá vált, de a bizalom visszaépülésének jelei már mutatkoznak. 

– fogalmazott Talabér Krisztián, hozzátéve: a fogyasztási mélyponton szerinte már túl vagyunk, a következő időszak pedig a fogyasztói bizalom visszaépítéséről fog szólni, amelynek pozitív hozadéka a fogyasztás élénkülése lehet.