Egyre többször és egyre nagyobb mennyiségben érik el Magyarországot is a Szaharából induló porviharok. A kutatók szerint a levegő minőségének romlása mellett azonban akadnak még olyan területek, ahol ideje lenne beépíteni az elemzésekbe, előrejelzésekbe a porviharok hatásait. A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói a Pannon Egyetemmel együttműködve a 2020-2023-as időszakban azonosított 46 szaharai porvihar alapján próbálták megállapítani, hogy ezek a természeti események miként befolyásolják a termelést. 

A szakemberek szerint a napelemes energiatermelés globális elterjedése miatt fontos az időjárásfüggő megújuló energiaforrások bizonytalanságával foglalkozni.

Illetve ennek fényében vizsgálni az egyre gyakoribb szaharai porviharok hatásait is, hiszen ezek nemcsak a termelést befolyásolják, hanem a besugárzási viszonyok területi ingadozásában is nagy szerepük van.

Komoly hatás a villamosenergiára 

A HUN-REN és a Pannon Egyetem munkatársai kiemelték: mivel a légköri porszemcsék közvetlen és közvetett hatással vannak a napenergiával termelt villamosenergiára, a termelés és a fogyasztás folyamatos egyensúlyban tartásához mindenekelőtt pontos előrejelzések kellenek.

A legfőbb problémát az okozza, hogy a légköri pornak a teljes sugárzási mérlegben betöltött szerepe előre nehezen számszerűsíthető

 – idézi a kutatókat a HUN-REN Központ közleménye. A szakemberek hangsúlyozzák: a pontos előrejelzések érdekében a számításokba naprakész porterhelési adatokat és megfelelő felhőfizikai összefüggéseket kell beépíteni. Az éghajlatváltozás és az éghajlati rendszer természetes változékonysága miatt az előrejelzések egy instabil hidrometeorológiai és légköri rendszerben készülnek, ami mindig bizonytalanságokat hordoz magában. Ezek a hibák a napelemes-kapacitás növekedésével valószínűleg egyre jelentősebbek lesznek, így kezelésükhöz az egyre pontosabb előrejelzések mellett a villamosenergia-tárolási kapacitás bővítésére is szükség lesz 

A HUN-REN és a Pannon Egyetem munkatársai abban látják az alapvető problémát, hogy a porviharok során a besugárzás csökken, ez pedig együtt jár az energiatermelés csökkenésével – ennek mértékét nemcsak az ellátásbiztonság miatt, hanem gazdasági okok miatt is fontos lenne ismerni és előrejelezni.

A jelenlegi modellek hibái 

A jelenleg használt modellek sok paramétert nem vesznek figyelembe, vagy rosszul paramétereznek bizonyos folyamatokat, a korábbi adatok pedig a jelenleg zajló klímaváltozás miatt lényegében használhatatlanok – hívják fel a figyelmet a kutatók. Hozzátéve, hogy a porviharok miatt a besugárzás a vártnál kisebb lesz, kevesebb villamosenergiát lehet termelni, mint amennyire a menetrendezők számítottak. Bár a kieső energia mennyiséget a viszonylag gyorsan üzembehelyezhető gázturbinás erőművekkel jellemzően ki lehet egyenlíteni, ez azonban nagyon költséges, sőt extra károsanyag-kibocsátással jár.

Egy-egy porvihar hatására a kiesés többszáz MW-nyi, olykor 1 GW-nyi is lehet, de nem csupán a por miatt, hanem a porviharos esemény kialakulásához vezető meteorológiai helyzet felhőzete miatt is

– magyarázza Varga György, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének kutatója. Az intézetvezető szerint ez „különösen amiatt okoz a gondot, hogy a jövőben egyre több poros helyzetre van kilátás az éghajlatváltozás következtében”.

Épp ezért lenne szükséges a fenti kutatás eredményeit jobban beépíteni termelés tervezésébe, hiszen a légköri porszemcsék közvetlen és közvetett hatással vannak a napenergiával termelt villamosenergiára, a termelés és a fogyasztás folyamatos egyensúlyban tartásához mindenekelőtt pontos előrejelzések kellenek.

Mit nekünk zöldítés! Jobban támaszkodunk a fosszilis tüzelőanyagokra, mint valaha

A németek ejtették az atomot, a britek a szenet, a dánok pedig szélre vadásznak. Ám a Föld egészét nézve: hatvan éve szinte alig változik valami a globális energiatermelésben. Bővebben >>>

Kapcsolódó