A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár. Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok beton-dzsungeleiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot.

A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok központjait- többek között ezek a megállapítások szerepelnek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatásának összegzésében.

dr. Orlóci László programvezető azt mondta, a nagyvárosok lakosainak hajlandóságot kell mutatnia a változásra, kompromisszumot kell kötniük bizonyos kényelmi feltételek nélkülözésével.

A kutatási anyagban szerepel, a komfortérzetünk csorbítása napjaink elkényelmesedett társadalmában, nehezen elképzelhető, hiszen közműrendszerekre szükség van, amik hatalmas részeket foglalnak el a városok és a hozzátartozó agglomeráció területéből.

Remek példa erre egy fasorral szegélyezett utca, amibe új közműhálózat kiépítése vagy felújítása a tervezett cél, ehhez viszont a fákat el kell távolítani eddigi helyükről. Ez pedig konfliktushelyzetet teremt a lakosság bizonyos körében. Mindez a zöldfelület-gazdálkodás kérdéskörébe tartozik, mint ahogy minden olyan zöldfelület a városban, amely az említett közegészségügyi okokat és célokat szolgálja

– mondta a szakember.

A kutatás tartalmaz egy másik tendenciát is, amely szerint egyre többen döntenek úgy, inkább be- vagy visszaköltöznek a városokba az esetlegesen jobb közlekedési, főleg időbeni feltételekben reménykedve, ám mindezt úgy, hogy az előző környezetükhöz hasonlóan, a belvárosban is zöld környezetben szeretnének élni.

Zöld város: minél több zöld felület, melyek környezeti hasznossággal bírnak

A hasznosság mértéke eltér egymástól, de hogy ez precízen mérhető legyen, ezáltal tervezhető és fejleszthető, az jelenleg nagyon átfogó kutatási témát jelent a szakemberek számára.

A jelenlegi trendek alapján a városok zöldítésének fő szempontjai, hogy legyenek fenntarthatók és magas ökológiai teljesítményűek és változatos növényfajokból álljanak.

Ezek a kritériumok megjelennek a telepített fasorokban éppúgy, mint a virágágyásokban. A diverzitás ezek közül kiemelendő, mivel ezek évelő ágyak lehetnek a virágok esetében, fenntartási szempontból olcsóbbak, emellett számos beporzónak biztosítanak élőhelyet és táplálékot.

Zöld hitel a zöld lakásokra

A Magyar Nemzeti Bank a Növekedési Hitelprogram részeként 2021 októberében indította a Zöld Otthon Programot, amelynek keretében a lakossági ügyfelek legalább BB energiahatékonyságú és legfeljebb 90 kWh/m2 éves primer energiaigényű új lakások, családi házak vásárlására és építésére igényelhetnek kedvező hiteleket.

A program elindulása megélénkítette a lakásépítési és a hitelezési piacot is.

Ehhez a lehetőséghez azok juthatnak hozzá, akik teljesítik az alábbi feltételeket:

  • legfeljebb 70 millió forint hitelösszegig, maximum 25 évre, legfeljebb fix 2,5 százalékos kamattal vehető igénybe egyetlen alkalommal
  • Az igényelheti, aki rendelkezik magyarországi lakcímmel, az ingatlan első tulajdonosává válik, és vállalja, hogy a folyósítás után legalább 10 évig az ingatlanban él, azt bérbe sem adja.
  • A hitelnek legfeljebb négy adósa lehet, de nem kell minden adósnak tulajdonosnak lenni, de nem lehet olyan tulajdonosa az ingatlannak, aki nem adós.
  • "Zöld CSOK-hitel" igénybe vehető

Az adós a lakáshitel teljes összegét a hitelszerződés megkötésének napjától számított legfeljebb 4 éven, egyösszegű lehívás esetén legfeljebb 3 éven belül hívhatja le.