A múlt században a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején konzervált örökítőanyag-mintákkal termékenyítettek meg több mint félszáz üszőt. A szürkemarha bikák genetikai állományának bővítésére nagy szükség van, de a mostani program tovább erősítheti a genealógiai vérvonalakat.
A XX. század második felében majdnem teljesen kihalt a magyar szürke szarvasmarha. Csupán néhány száz példánya maradt fenn, miután más fajták kerültek előtérbe. A szürkemarhák darabszámának jelentős csökkenése a genealógiai vérvonalak sokszínűségének visszaesését is jelentette, vagyis az ezredfordulóra a génállományuk veszített a változatosságából.
Kilenc genealógiai vérvonala létezik a magyar szürke szarvasmarhának, amelyből öt van jelen Hortobágyon, mégpedig a B, a C, az M, a T és a V. Az állatok nemesítéséhez nagy genetikai távolságra van szükség a tenyészállatok között. Sajnos a magyar szürke esetében beszűkült az apaállatok genetikai állománya, ezért szeretnénk megerősíteni ezeket a vonalakat a programmal - tudta meg a Napi.hu Medgyesi Gergely Árpádtól, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől.
A szakértő azt is elmondta, hogy 63 üszőt próbáltak termékenyíteni a hatvanas-hetvenes évekből származó örökítőanyaggal. Várhatóan idén februárig megszületnek a borjak. Fontos lenne, hogy a születések után több bika lásson napvilágot, hiszen egy hímnek akár több 100 utóda is lehet élete során, amíg egy tehén összesen 10-12 borjút hozhat a világra.
A cél a genealógiai vérvonal erősítése, valamint tenyészbikák nevelése - tette hozzá a szakember.