A hazai szántóterületek alig 2 százalékán, mintegy 76 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás. Az Agrárminisztérium célja, hogy az öntözött területeket 2024-ig megduplázza, 2030-ra pedig legalább 400 ezer hektárra növelje. A mezőgazdasági öntözés feltételeinek javítása, az öntözött területek növelése és az ehhez szükséges feltételrendszer javítása társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt kulcskérdés - mondta a tárcavezető.

A kormány 10 éven keresztül évente 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodás, a vízkeresleti és vízkínálati oldal fejlesztéseihez. A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett öntözésfejlesztési pályázatok felső határát 500 millió forintról 2 milliárd forintra növelték.

Erre értesülésünk szerint azért volt szükség, mert a jelentősebb öntözési fejlesztésekhez alacsonynak bizonyult volna a félmilliárdos összeg, 50 százalékos támogatási intenzitás mellett. Most ugyanezzel a támogatási intenzitással már 4 milliárd forintos beruházások is megvalósulhatnak, ami bizakodással tölti el az agrártárcát - mondták a Napi.hu-nak.

A tárca támogatja az öntözési közösségek megalakulását is. A miniszter felhívta a figyelmet az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényre, továbbá a szaktárca által létrehozott öntözési igazgatási szervre, a Nemzeti Földügyi Központban (NFK) működő Öntözésfejlesztési Főosztályra, amely segítséget nyújt a termelői vízkereslet megszervezéséhez és ahhoz, hogy gyorsabban és egyszerűen lehessen hozzájutni a vízügyi hatósági eljáráshoz kapcsolódó engedélyekhez.

Több vizet bocsát ki hazánk, mint amennyi beérkezik az országba, ezzel a különbözettel pedig gazdálkodnunk kell. Az éghajlatváltozásra az egyik válasz az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése. A kormányzat szándéka és a gazdák érdekei egybeesnek az öntözés fejlesztésével kapcsolatban, ami nagyon jó lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar agrárium sikeres legyen - fogalmazott Nagy István.

Az NFK-n belül működő Öntözési Főosztály fő feladata az öntözésfejlesztéssel összefüggő nélkülözhetetlen teendők ellátása, a termelői vízigények összefogása, koordinált kezelése. Feladataik közé tartozik, hogy az említett öntözési közösségek megfelelő információhoz jussanak, illetve az öntözési közösségek létrehozásának a segítése, az erről való tájékoztatás. Ennek érdekében az NFK a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) együttműködve népszerűsíti az öntözési közösségeket, illetve az egész öntözésfejlesztést.

A főosztály feladata továbbá, hogy az öntözési közösségek megalakulása után, a már említett másodlagos főművektől a tervezett beruházásokhoz segítsék eljuttatni a vizet. A vízügyi igazgatóságok, a vízügyi hatóság (Katasztrófavédelem) engedélyével a másodlagos művek "végén" biztosítja/kiadja a szükséges vízmennyiséget, ami az úgynevezett harmadlagos műveken keresztül jut el a közösségek öntözőtelepeihez. A harmadlagos művek pedig akár több kilométeresek is lehetnek, de olyan is előfordulhat, hogy nincs is szükség harmadlagos műre. Mégpedig azért, mert a gazdálkodó közvetlenül felszíni vízfolyásból - folyóból, patakból - jut öntözővízhez rögtön az öntözőrendszerébe.