Szamócából a most véget érő elején Magyarországon jó-közepes termést vártak a szakemberek. A tavaszi fagyok ugyanis nem károsították számottevően a növényt. A rekordmeleg áprilisi tavasz gyorsította a növekedést, így idén a megszokottnál kevésbé volt érzékelhető a különbség a fóliás és a szabadföldi szamóca betakarítási ideje között. A magyarországi ültetvények ezzel együtt megfelelő állapotban voltak, a májusi hűvös, esős idő azonban lassította a gyümölcsök érését, illetve megjelentek a gombás betegségek is, ami terméskiesést okozhatott.
Stabil hazai piac
A magyar szabadföldi szamóca május közepén jelent meg nagyobb mennyiségben a piacokon. A köznyelvben epernek hívott gyümölcs korábban javarészt görög és spanyol importként volt kapható, később már magyar üvegházi, fóliás szamócát is lehetett kapni. A Budapesti Nagybani Piacon a görögországi szamóca az év elején jelent meg a kínálatban, amelyet a magyar termék április közepi piacra lépéséig 7 százalékkal magasabb nagykereskedelmi áron, kilogrammonként 1647 forintért értékesítettek. A 21-22. héten - ellentétben a múlt évvel - a magyarországi mellett még jelen volt a kínálatban a görögországi szamóca is.
A hazai szamóca az idén 4700 forint körüli kilogrammonkénti termelői áron jelent meg a piacon, ez az ár a 14-22. hetek átlagában 1741 forint volt, öt százalékkal alacsonyabb az elmúlt év azonos időszakának átlagárához képest. A budapesti fogyasztói piacokon a 14. héten átlagosan 5600 forintos kilogrammonkénti áron jelent meg a magyarországi szamóca, amelynek a kínálat bővülésével a 22. hétre 900-980 forintra csökkent az ára - az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint. Ez az árszint viszont megmaradt, helyenként kissé emelkedhetett is, figyelemmel a gombafertőzésre.
A szamóca magyarországi termőterülete mintegy 800 hektár, ahol 8-10 ezer tonna áru terem. A KSH adatai alapján Magyarországon az utóbbi években 700-800 hektárról 5-6 ezer tonna szamócát takarítottak be. Főbb termőterületei Pest, Bács-Kiskun, Heves, Somogy, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megye egyes részein találhatóak. A gyümölcs népszerűsége miatt más területeken - így például Baranya megyében is - bővítik a termelést, és országszerte korszerűsítik a termesztéstechnológiát. Az országban lévő termőfelület hozzávetőlegesen fele fóliasátras hajtatás.
A fogyasztás fele import
Az országban megtermelt szamóca 90 százalékát belföldön fogyasztják el. Kis hányadát szállítják külpiacokra, tavaly jórészt Ausztriába. Nem véletlenül, hiszen a hazai szamóca ízében, állagában is nagyságrendekkel jobb a külföldről, több ezer kilométerről behozottnál, hiszen frissen kerül a fogyasztókhoz. A friss magyar szamóca ráadásul könnyen meg is különböztethető az importált, még koraéretten leszedett és több ezer kilométerről ideérkező gyümölcstől. Például a magyar áru állagra nem olyan kemény és a csészelevelei frissebbek, nem beszélve jobb ízéről. A hazai fajták - ahogy a szakemberek mondják - "szájéretten" szedhetőek, mivel jóval rövidebb idő alatt eljut az áru a fogyasztóhoz. A hosszú szállíthatóságra nemesített import fajtáknál bizonyos érzékszervi tulajdonságok (illat, íz, aroma) eltűnnek vagy gyengülnek a nemesítés során, ráadásul a szedési idő meghatározásánál sem az érettség a döntő, hanem a szállításra alkalmasság.
Magyarország szamócaexportja különben 52 százalékkal, 10,1 tonnára csökkent 2018-ban az előző évihez képest. Szamóca külkereskedelmi egyenlegünk azért is negatív, mert jelentős az import, ami a magyar termés körülbelül felét teszi ki. A beszállítások jelentős része a magyar szezon előtt, április-májusban történik. A behozatal tavaly 5 százalékkal, 3084 tonnára csökkent az előző évihez képest, az import szamóca 47 százaléka Spanyolországból érkezett. A bécsi nagybani piacon a magyar szamócát idén a 16. héttől lehetett kapni, kilogrammonkénti ára a 22. héten 4 euró volt, a 3-4 eurós osztrák, a 4,5-7,4 eurós belga, a 2,5 eurós görög, a 3 eurós olasz és a 3,6 eurós spanyol gyümölcs mellett.
Mindenhol szeretik
A világon a legnagyobb mennyiségben termelt bogyós gyümölcs a szamóca, amelynek termése az elmúlt tíz évben 57 százalékkal nőtt, és elérte a 9,2 millió tonnát. A legnagyobb termelőnek számító Spanyolországban, Andalúziában (Huelvában) termelik az ország szamócatermésének 90 százalékát. Franciaországban a szamócafogyasztás növekedése miatt a termelők visszavonulnak az exportpiacokról és inkább a belföldi piacokat látják már el.
Az Európai Bizottság adatai szerint a közösségben a szamóca kilogrammonkénti átlagos nettó termelői ára 2,03 euró volt áprilisban, 21 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. Az átlagos termelői ár Franciaországban volt a legmagasabb 5,7 euró, míg Spanyolországban a legalacsonyabb, 89 eurócent kilogrammonként. Az EU évente átlagosan 35 ezer tonna szamócát importál a harmadik országokból. A legnagyobb mennyiségben Marokkóból érkezik szamóca, illetve lényegesen kisebb volumenben megjelenik az Egyiptomból, a Törökországból és az Egyesült Államokból származó szamóca is.