Rekord értékben kötöttek az idén a gazdák támogatott agrárbiztosításokat - derül ki a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elemzéséből. Az immár kilencedik éve működő díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer keretében a gazdálkodók a mindenkori keretösszeg erejéig a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának maximum 70 százalékát visszakapják utólagos támogatásként. A támogatási keret emelésével a díjtámogatás idei felosztása a tavalyinál kedvezőbb, vagy azzal megegyező arányok mellett, biztosítási típus szerint az alábbi séma szerint zajlik majd.

A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében a maximálishoz közeli, 64 százalékos visszatérítésre számíthatnak a gazdák. (A tavalyi arány 55 százalék volt.) A jórészt ültetvény. és zöldségkultúrákra köthető biztosítások (B típus) esetén 40 százalék, a többi szántóföldi kultúra (C típus) esetén pedig szintén 40 százalékos visszatérítés várható. (Utóbbi két kategóriában a térítés aránya a megnövekedett díjállomány ellenére is változatlan maradt.)

Egyre többen megkötik

"A díjállomány jelentős mértékű emelkedésében szerepet játszik a biztosítottak számának gyarapodása, valamint a kockázati fedezetek körének bővülése is - magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője. - Ennek ellenére a gazdálkodók túlnyomó többsége továbbra is jellemzően két (tűz és jég) vagy három (tűz, jég és vihar) kockázatra köt biztosítást.

Mivel tavaly óta immár mindhárom biztosítási kategória tartalmazza a kilenc kockázati fedezet lehetőségét (őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta károk), a cél továbbra is a többi fedezet bevonása is a biztosításokba. Ehhez viszont szükség lenne egyes káresemények (például a gyümölcsöket érintő tavaszi fagykárok) feltételrendszerének javítására is a biztosítók részéről."

Az idei kárbejelentések alapján a mezőgazdaságot az átlagosnál több természeti kár érte. A téli majd a tavaszi fagyok jelentős károkat okozott a gyümölcsösökben, egyes területeken a cseresznye-, szilva-, kajszi-, és őszibarack-ültetvényeken akár 100 százalékos mértékű pusztítást is okozva. Ezt követően a tavasz végén és nyár elején aszály sújtotta a termőterületek jelentős részét, majd öt éve nem látott mértékű jég- és viharkárok pusztították a mezőgazdasági kultúrákat. Újból bebizonyosodott, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kifejlesztett talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszernek (JÉGER) bíztatóak az eredményei, de teljes védelmet ez a rendszer sem képes biztosítani.

A fejlődés lehetséges irányai

A hazai agrárstratégiai prioritások, valamint a klímaváltozás miatt egyre inkább előtérbe kerülő erdősítési programok sikerének elősegítése érdekében célszerű volna a támogatott növénybiztosítást az erdőkre, azokon belül is legalább az új telepítésű erdőterületek befejezetlen erdősítéseire, azok állományára kiterjeszteni.

Sajnos az állatbiztosítások támogatása is várat magára, noha egyes állatbiztosítási elemek beemelése (baromfi influenza, sertéspestis) a kiszámítható támogatási rendszerbe alapvetően támogatná a kormányzati törekvéseket a gazdálkodói öngondoskodás erősítésére.

"Az állatbiztosítások megkötése ugyanakkor a jelenlegi helyzetben díjtámogatási rendszer nélkül is feltétlenül ajánlott. Mindenképpen célszerű időben lépni, mert azt követően, hogy egy adott földrajzi területen megjelenik egy-egy betegség, arra a biztosítótársaságok gyakran már nem adnak fedezetet- emelte ki a FBAMSZ szakértője.