A globális népességnövekedés, valamint az éghajlatváltozás okozta anomáliák kihívásaira az innovatív, digitális technológiák alkalmazása adhat választ, amelyek lehetővé teszik a fenntartható, versenyképes élelmiszer-termelést, és hozzájárulnak a környezeti terhelés csökkentéséhez. Bár a digitális fejlesztések más ágazatokkal összevetve eddig lassabb ütemben haladtak az agráriumban, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara augusztusi elemzése szerint a járvány következtében most új lendületet vehetnek és felgyorsulhatnak a jövőben - véli Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztályának vezetője.

A szakember rámutatott: hazánkban már jelen van az adatalapú technológiák használata, az úgynevezett "mezőgazdaság 4.0", amelyben kiemelt szerepet kap az adatokból kapott információk beépítése a termelési folyamatokba. Lassan minden új forgalomba kerülő gép képes az adatgyűjtésre, és a már meglévő eszközök is átalakíthatóak ennek az igénynek megfelelően. Kihasználtságuk viszont egyelőre nem haladja meg a 25-30 százalékot, és a termelés során begyűjtött adatok kiértékelése sem működik még megfelelő szinten, így van még hová fejlődni - fogalmazott Tresó István,

Kapcsolódó

A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy bár hazánkban az adatalapú technológiák széles körű elterjedése a cél, közben már a robotika és a mesterséges intelligencia is megjelent az agráriumban. A robotika jövőbeli jelentőségét mutatja, hogy a mezőgazdasági robotgyártásban jártas Naio Technologies képviselői szerint a mezőgazdaságban alkalmazott robotok globális piaca 2025-re eléri a 25 milliárd dollárt. Ezek az innovatív eszközök főként a vetést, ültetést, öntözést segítik, de az állattenyésztésben is meghatározó szerepük lehet, például a fejőrobotoknak köszönhetően.

Magyarországon ezek a technológiák még nem elterjedtek, ígéretes azonban, hogy számos jó példa és fejlesztési kísérlet van már jelen, amelyeket gyakran a fiatalokból álló startupok találnak ki. A Start it @K&H inkubátorprogramban részt vevő bedrock.farm nevű startup például olyan technológiát dolgozott ki, amely egy automatizált megoldás révén egész évben képes növényeket előállítani. Továbbá a Grain Monitor startup okos gabonaszondát fejlesztett, az Okosfarm nevű hazai startup cég pedig egy speciális távfelügyeleti rendszert dolgozott ki.

A modern technológiák bevezetésénél az ágazatban dolgozó különböző generációk tudása együttesen kell, hogy jelen legyen. A K&H tapasztalatai szerint az újítási készség nem generációfüggő: az innovációra való nyitottság minden korosztályban megvan. Ahhoz viszont, hogy a technológiákat hatékonyan használjuk, szükség van az idősebb generációk szakmai tapasztalatára, ahogy a fiatal szakemberek digitális képességeire is - tette hozzá az agrárszakember.