A tavalyi harmadik negyedév élelmiszergazdasági hitelgazdálkodásának érdekes jelensége, hogy a kedvezményes hitelek aránya csökkent, míg a piaci alapúaké nőtt negyedéves összevetésben, de éves szinten is megfigyelhető a piaci alapú hitelek arányának növekedése mind a mezőgazdasági, mind az élelmiszeripari hitelek tekintetében.

Részletezve: a teljes élelmiszergazdasági hitelállományon belül a piaci alapú hitelek részaránya az előző negyedévi 53,9 százalékról 55,2 százalékra nőtt, miközben a kedvezményes hitel formájában folyósított összeg részesedése 46,1 százalékról 44,8 százalékra csökkent 2019 harmadik negyedévében. A piaci alapú hitelállomány részesedése a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt megközelítőleg 6 százalékponttal emelkedett, előbbi 48,4 százalékra, utóbbi pedig 64,5 százalékra bővült az előző év azonos időszakához képest.

Kapcsolódó

Szó se róla, azért az agrárgazdaság hitelállományára is hatással volt, hogy az MNB 2016-ban elindította Növekedéstámogató Programját (NTP), amely a bankok piaci hitelezéshez való visszatérését segítette elő a Növekedési Hitelprogram (NHP) fokozatos kivezetésével és az új Piaci Hitelprogram (PHP) meghirdetésével. A program első szakasza sikeresnek bizonyult, és a Monetáris Tanács döntése alapján 2018-ban a bankok hitelezési kötelezettségvállalását a korábbi 190 milliárd forintról 230 milliárd forintra emelték.

A PHP második szakasza 2019. február 28-ig nyújtott pozitív ösztönzőt a kkv-hitelezés bővítésére. A program célja az volt, hogy elősegítse a piaci alapú hitelezés térnyerését. Emellett a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányának növelése érdekében az MNB 2019 januárjában elindította a Növekedési Hitelprogram Fix konstrukcióját, 1000 milliárd forintos keretösszeggel. Az új konstrukció mellett a Monetáris Tanács 2019. július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította a vállalati kötvényvásárlási programját, vagyis a Növekedési Kötvényprogramot (NKP), amellyel célzottan kívánják elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását.

Nyilvánvalóan ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2019. szeptember 30-án a teljes nemzetgazdaság társas vállalkozásainak hitelállománya is 13,8 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakához képest. A hitelek értéke 8326,1 milliárd forintra nőtt, amelynek 57,3 százalékát a forintalapú, míg 42,7 százalékát a devizaalapú hitelek adták. Nemzetgazdasági szinten a rövid lejáratú hitelek értéke 14,8 százalékkal 2354,7 milliárd forintra, a hosszú lejáratú hitelállomány 13,4 százalékkal 5971,4 milliárd forintra nőtt.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019 harmadik negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházások erőteljes bővülése is, a fejlesztések volumene 15 százalékkal haladta meg a 2018. évi azonos időszaki, egyébként is magas bázist. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági - erdőgazdálkodással és halászattal együtt - beruházások volumene is nőtt, 15,3 százalékkal. Látható tehát, hogy a kedvező kamat- és finanszírozási környezet az agrárium szereplőit is tovább ösztönzi arra, hogy beruházásaikhoz előnyös feltételekkel hitelforrásokat is igénybe vegyenek, de egyre inkább igénybe veszik a piaci alapú hiteleket is.