Alapvetően bizakodó hangulat jellemzi a magyar mezőgazdasági vállalkozásokat, a cégek idén a vásárlói kereslet növekedésére számítanak - derül ki a Budapest Bank (BB) legújabb Agrár Gazdasági Indexéből. A bank megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet 2015 óta veszi górcső alá az agrárszektorban tevékenykedő kkv-k várakozásait. A kutatás során az agrárvállalkozások pénzügyi várakozásait, beruházásainak alakulását, a piaci környezet megítélését, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket és finanszírozási lehetőségeiket vizsgálják. Az Agrár Gazdasági Index értékét -100 és +100 között állapítják meg a negatív, illetve pozitív várakozások mértéke alapján.

Az állattenyésztők és a fiatalok a legoptimistábbak

Az index értéke a tavalyival megegyező, +6-os átlagos értékkel bizakodó hangulatra és pozitív várakozásra utal. A csak állattenyésztéssel foglalkozók optimistábbak, +14 pontos átlaggal, míg a növénytermesztők és a vegyesen gazdálkodók átlagindexe egyaránt +5 pont. Az életkorok alapján is eltérések vannak, a fiatalabbak optimistábbak, mint az idősebb vállalkozók. A 18-49 évesek átlagpontja +13, az 50-59-es korosztályé +8, míg a 60-79 évesek kissé pesszimisták, -1 ponttal.

Az emelkedő keresleti várakozást alátámasztja, hogy a keresleti részindex -1-ről +6-ra erősödött. Továbbra is erős, +16 a beruházási szándék részindex értéke, a tavalyi +20-as után. A siker részindex is csökkent: -1-ről -5-re változott. Az összességében pozitív várakozások mögött ugyanakkor főként a növekvő kereslet és a beruházási kedv húzódik meg.

Magyarországon több tízezer vállalkozás áll a generációváltás küszöbén, ami jelentős kihívás elé állítja a cégvezetőket - mondta Mata Erika, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője. Mint kifejtette, az utódlás sürgető kérdésében az agrárium az egyik leginkább érintett szektor, hiszen hazánkban ebben az ágazatban a legmagasabb az első számú vezetők átlagéletkora. A fiatalabbak optimizmusa azonban jó hatással lehet a fejlesztési beruházásokra, ami hosszú távon a szektor versenyképességének javulását eredményezné.

Növekvő kereslet, stagnáló bevételek

A mezőgazdasági cégek vezetőinek 77 százaléka gondolja úgy, hogy az emberek többet költenek majd idén élelmiszerre, mint tavaly. Bár a válaszadók 92 százaléka az alapanyagárak emelkedésére számít, a profit tekintetében mégis többen, 16 százalék helyett 18 százalékuk prognosztizál növekedést az előző évhez képest. Ennek hátterében vélhetően a keresletben várt jelentős növekedés áll. Továbbá a megkérdezett gazdaságok 77 százaléka kizárólag belföldre értékesít, az exportpiacokra még nem sikerült betörnie.

Az agrárium számára tehát további lehetőségeket rejt az export piac jelentette potenciál - például a feldolgozott élelmiszerek piacán -, amelyhez természetesen további hatékonyságjavító és kapacitásbővítő beruházások is szükségesek - tette hozzá Mata Erika.

Növekszik a banki hitelek szerepe

Az agráriumban a saját forrás után a második legnépszerűbb finanszírozási mód a banki hitel az általános működés finanszírozásakor, amelyet a válaszadó cégvezetők 41 százaléka igényel, meglévő hitelállományának növelését pedig 24 százalék tervezi. Emellett a megkérdezettek 32 százaléka normatív állami támogatással, 23-23 százaléka pedig európai uniós támogatással, illetve integrátorral egészíti ki finanszírozási keretét. A Növekedési Hitelprogram (NHP) fixről az agrárvezetők háromnegyede hallott már, 40 százalékuk igénybe is vette a lehetőséget. Az NHP fix konstrukció keretei között átlagosan 72 millió forintot vettek fel a cégek, amelyet a nagy többség gépek és egyéb termelőeszközök vásárlására, valamint telephely és ingatlan korszerűsítésre fordított.

Kevesebb, de nagyobb beruházásokat terveznek

A megkérdezett agrárcégvezetők 81 százaléka tervez valamilyen beruházást 2019-ben, ami enyhe csökkenés a tavalyi év 86 százalékához képest. Míg kapacitás-bővítésben a tavalyihoz hasonlóan csak az agrárvállalkozások 22 százaléka gondolkodik, technológiai fejlesztéseket, gépesítést továbbra is jóval többen, a megkérdezettek 57 százaléka szeretne megvalósítani, viszont ez is 7 százalékkal alacsonyabb, mint a tavaly mért arány. A beruházások finanszírozásához a vállalkozások 66 százaléka saját forrást is használna, a beruházási összeg 56 százalékát ez tenné majd ki. Bankhitellel és pénzügyi lízinggel a beruházási költségek 17, illetve 12 százalékát finanszíroznák az agrárvállalkozások.

A jelenlegi kedvező gazdasági környezet, a piaci konjunktúra segít a fejlesztési elképzelések megvalósításában, szerencsére finanszírozási oldalon változatos lehetőségek közül választhatnak a cégek. Érdemes tehát élni a támogatásokkal, és bátran belevágni a fejlesztésekbe, de fontos, hogy csak a piaci igények figyelembevételével bővítsünk, ne csupán a kedvező kamatlehetőségek miatt - figyelmeztetett a banki szakértő.

Szinte minden cégnél kritikus a munkaerőhiányt

Egy agrárcég átlagosan 19 főt foglalkoztat, de a fő tevékenységként állattartással foglalkozók munkaerőigénye magasabb, ők átlagosan 33 embert alkalmaznak. A megfelelő végzettségű munkaerő hiányát az agrárcégek 90 százaléka érzi a piacon, ez 4 százalékpontos növekedés a tavalyi évhez képest. Mindegyik végzettségi kategóriában nőtt az agrárcégek által érzékelt munkaerőhiány, legnagyobb mértékben azonban a betanított munkások hiányoznak a mezőgazdaságban. A problémát a megkérdezettek 51 százaléka diákmunkával próbálja orvosolni.