Kedvező, hogy 2019-ben a magyar mezőgazdaság szereplői ismételten sikeresen használták fel a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogram Fix keretében elérhető konstrukciókat új és használt gépek beszerzéséhez, ahogyan azt is, hogy 2019 áprilisától, több mint 18 milliárd forint összegű, 440 darab lízingügylethez kapcsolódott az Agrárminisztérium (AM) által lízingdíjakhoz kapcsolódó támogatás.

A fejlődés motorját a beruházások jelentik, ezek értéke pedig 2019 első háromnegyed évében elérte a 301 milliárd forintot. A beruházási kedv élénkülését jelzi, hogy ez 15 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában elért értéket. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében 2019-ben összesen 204,6 milliárd forintot fizettek ki, amelyből 110,9 milliárd forint volt a beruházási jellegű támogatás.

Az agrárminiszter kitért arra is, hogy manapság már nem elég a gépek beszerzése, mivel működtetésük kiemelkedő műszaki szaktudást igényel. A mezőgazdaság egy összetett terület, amely egyre inkább automatizált. Ennek megfelelően az agrártárcánál mindent megtesznek, hogy a felzárkózáshoz szükséges eszközöket és feltételeket biztosítsák. Az agrárdigitalizációnak számos előnye van, például elősegíti a stabilitást és a kiszámíthatóságot az élelmiszertermelésben. Ezekkel a lehetőségekkel élnünk kell, méghozzá minél előbb, hogy ne maradjunk le a többi európai országtól.

Jövőnk szempontjából rendkívül fontos a vidék gazdasági erejének növelése, vállalkozásainak fejlesztése, az egyik meghatározó fejlesztési terület ezen belül a mezőgazdasági gépgyártás. Az agrárminiszter szerint a hazai mezőgazdasági gépgyártás színvonalas termeléssel, jelentős hozzáadott értéket nyújt a nemzetgazdaságnak. Rövid-, közép- és hosszútávon is hasznos agrár- és iparfejlődést hozhat. A jövőben tehát az elöregedett gépek cseréje, valamint a termelés iránya határozza meg a hazai mezőgazdasági géppiac alakulását. Ehhez járul hozzá az AGROmashEXPO is.

Nagy István emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdaság stabil növekedési pályára állt, teljesítményének emelkedése tavaly is folytatódott, kibocsátásának értéke elérte a 2776 milliárd forintot, 3 százalékkal meghaladva az előző évit. Tavaly az év első tíz hónapjában 4,4 milliárd euróval többet exportált a magyar nemzetgazdaság, mint amennyit importált. Jól jelzi a szektor erejét, hogy ebből a 4,4 milliárd euróból 2,7 milliárd eurónyi érték a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek exportjából származik, tehát ennyivel nagyobb értékű mezőgazdasági terméket, élelmiszert adott el az ország, mint amennyit importált. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy az ez idő alatt exportált 7,8 milliárd eurónyi mezőgazdasági termék, élelmiszer értéke 9 százalékkal több, mint az az előző év azonos időszakában volt mérhető, joggal lehetünk büszkék az agrárium eredményeire.

Nagy István beszélt arról, is, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) 2021 utáni időszakának előkészítése során minden erővel azon leszünk, hogy a fejlesztéseket, beruházásokat támogató Stratégiai Tervet fogadtassunk el az Európai Bizottsággal. Az új program indulásáig sem szeretné azonban magára hagyni a gazdálkodókat a szaktárca. Ezért a tavaly szeptember végén elindított, mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti célú beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási program keretében 100 milliárd forint beruházási hitelállományhoz biztosít kamattámogatást számukra, kedvező környezetet és további ösztönzést biztosítva a fejlesztésekhez.

Az állattartók napjaink egyik legégetőbb problémaköre, az állategészségügyi kockázatok kapcsán az agrárminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző járványos állatbetegségek állattartó telepeinken történő megjelenésének elkerülése számos elérhető technológia alkalmazásával csökkenthető, ezek alkalmazásában pedig a tárca szintén segíteni kívánja a gazdálkodókat. Éppen ezért a járványügyi kockázatok által leginkább sújtott és fejlesztésekkel a leghatékonyabban védhető telepekkel rendelkező sertés és baromfi ágazat számára - akik a madárinfluenza vagy éppen az afrikai sertéspestis veszélyétől szenvednek - 2020. március végéig újabb intézkedés történik. A tervek szerint összesen 2 milliárd forint értékben, ágazatonként 1-1 milliárd forinttal újranyitja a minisztérium a Vidékfejlesztési Program ágazati állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázati felhívásait. Mégpedig úgy, hogy az újranyitott felhívás a telepi járványügyi fejlesztések támogatását célozza meg, így például a fertőtlenítő berendezések, a kerítés vagy éppen a telepi hullaégetők vásárlását, beállítását. A támogatás pontos feltételeit a következő hetekben véglegesítik a szakma szereplőinek véleményét is felhasználva. A gazdálkodók nagyobb fokú érdeklődése esetén pedig a szaktárca készen áll a források bővítésére is. Szeretnék ugyanis az összes megfogalmazódó igényt teljesíteni.