Augusztus végére az államháztartás központi alrendszerének hiánya elérte a 2261 milliárd forintot. A gazdasági kormányzat bejelentése szerint az össztermék 5 százalékát közelítő hézag év végére elérheti a 9 százalékot is - derült ki szerdán.

Ennek kapcsán beszélt az okokról Banai Péter Benő, aki azt mondta, az augusztusi adatok alapján is úgy látja a tárca, hogy reális GDP arányosan a 7-9 százalékos idei hiány, ami a jelenlegi helyzetben tolerálható. A magyar költségvetési hiány európai mércével nem kiugró, összhangban van azokkal a számokkal, amelyek Európa más országaiban láthatók. A hiány két tényezős: a bevételi és a kiadási oldalon is nyomot hagyott a koronavírus-járvány, illetve ennek kezelése.

Kapcsolódó

Jelentős tételként említette az államtitkár, hogy egészségügyi eszközbeszerzésre több mint 553 milliárd forintot (ebből csak 300 milliárd forint 16 ezer darab lélegeztetőgépre ment el, amelyeket a magyar kormány Európában az egyik legdrágábban vásárolt meg - a szerk.) fordított a kormány, és az egészségügyi dolgozók egyszeri 500 ezer forintos támogatása is több mint 100 milliárd forintos bruttó kiadást jelentett.

Ezeken a többletkiadásokon túl a költségvetésben tükröződnek a gazdaság védelmére, a munkahelyek megvédésére, illetve a megszűnt munkahelyek helyett újak teremtésére tett intézkedések - mutatott rá Banai, aki szerint a gazdaság visszaesése a bevételek csökkenését okozta, amiben szerepet játszott az is, hogy ideiglenesen számos adócsökkentést is végrehajtott a kormány. Így az első nyolchavi hiány kimagaslóan nagy lett, 2261 milliárd forint - erősítette meg.

Vannak olyan területek, ahol jelentős bevételekre számítanak az év végén, ugyanakkor az időarányos számokból és a gazdasági prognózisokból az látszik, hogy az eredetileg tervezett bevételek megközelítése sem reális - fejtette ki Banai Péter Benő. A gazdasági visszaesés Magyarországon is elkerülhetetlennek tűnik, az Európai Unió minden tagállama gazdaság visszaeséssel számol. Az eddigi adatok alapján idén a második negyedévben 13,6 százalékkal csökkent a magyar GDP.

Banai szerint a gazdasági válság idején, amikor a cégeknek kevesebb megrendelésük van a piacról, az államnak kell ezt a szerepet betölteni, valamint adócsökkentéssel levegőhöz kell juttatni a vállalatokat - ezt a politikát folytatja a kormány és a Magyar Nemzeti Bank is komoly eszközöket vett igénybe a cégek segítése érdekében. Emiatt bíznak abban, hogy az idei nagyobb hiány és növekvő államadósság befektetésnek tekinthető, mert ezekkel munkahelyeket lehet megvédeni és újakat lehet teremteni, valamint a beruházási támogatásokkal a negatív folyamatok után erősebben lehet majd piacokat szerezni a világgazdaságban, így a magyar gazdaság a következő években folytatni tudja azt a felzárkózási pályát, amely az elmúlt években jellemezte.