Az egyensúly megőrzése hatványozottan fontos lesz a jövőben, ez is lesz a Pénzügyminisztérium (PM) célja a most induló kormányzati ciklusban – mondta bizottsági meghallgatásán Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt.
Az újabb ciklust kezdő Varga három fő célkitűzést jelölt meg:
- megőrizni a stabilitást,
- biztonságos növekedési pályát alakítani ki,
- megvédeni az elért eredményeket.
A kormány továbbra is arra törekszik, hogy már nyárra elkészüljön a 2023-as költségvetés, amit júniusban átadnának megvitatásra a parlamentnek. Emellett már korábban egyértelmű lett, hogy a megváltozott körülmények miatt a 2022-es költségvetést is módosítani kell, ami mellett tartani akarja a kormányzat az idei 4,9 százalékos hiánycélt, és az államadósság csökkentését - mondta a régi-új pénzügyér.
Varga szerint mérlegelni kell a kormánynak, hogy a mostani helyzet nyerteseire, ahol extraprofit van, a többletadókat vet ki. Emellett várhatóan a kormányzati költéseket is vissza kell fogni, erről még nincsen konkrét döntés, majd az új kormány megalakulását követően lehet ezzel számolni.
Elkészült a 2024-ig szóló konvergenciaprogram, ennek megfelelően fokozatosan akarunk visszatérni a korábbi pályára, és reális, hogy ennek a ciklusnak a végén újra 70 százalék legyen az államadósság - fogalmazott a miniszterjelölt.
A tervezett jövő évi költségvetésben 3,5-4 százalékos GDP-növekedés reális, valamint 2023-ban tovább csökken a GDP-arányos deficit 3,5 százalékra, valamint jövőre is csökken az államadósság a GDP 73,8 százalékára.
Egyből indul az újraszabás
Varga elmondása szerint ugyan ő úgy gondolja, összességében a jegybanknak van több eszköze az infláció ellen, abban nincs vita, hogy rövid távon most a költségvetés tud hamarabb lépni. E logikába illenek a különböző árstopok, és Varga ígérete szerint amint a jövő héten megalakul a kormány, újabb lépéseket jelentenek be az áremelkedés meggátolása érdekében.
Szintén változás lesz az adórendszerben. Ugyan Varga szerint az alacsony adószint egy versenyképességi tényező, és megfelelő a logika, amivel kialakult a különböző méretű vállalatok adóztatása, az biztos, hogy a katán módosítani kell. Ezt kisvállalkozóknak találták ki, azonban most már 450 ezren választják ennyien ezt a formát, ennyi magánvállalkozó nincs. Ellenben kialakult a gyakorlat, hogy a cégek a munkavállalóikat katás vállalkozóként alkalmazzák, hogy megússzák a járulékfizetést.
Ez azért is aggályos, mert így csak kissé nő a nyugdíjuk, és egyszer csak félmillió ember azt fogja tapasztalni, hogy nem jön ki a nyugdíjból. Ez már most felveti a társadalmi feszültségek veszélyét – mondta Varga, aki pénzügyminiszterként a nyugdíjpolitikai kérdésekért is felel.
Eddig sem, ezután sem akarunk változtatni az adófilozófián, továbbra sem általános, sokszor sikertelennek bizonyult áfacsökkentésekben gondolkodunk, hanem a munkát terhelő adókat kell csökkenteni a bevételek pedig a fogyasztási típusú adókon keresztül szedi be a költségvetés – mondta Varga az idevágó képviselői felvetésre.
A politikus azzal számol, hogy Magyarország megkapja az uniós helyreállítási alapból a forrásokat, mivel e pénzek visszatartásának nincsenek sem szakmai, sem formai okai. Eddig 300 milliárd forintot fizetett ki az állam előfinanszírozásban olyan projektekre, amelyekre a helyreállítási alapból jönne a pénz.
Az államnak se jó az infláció
Ugyan többször felmerül, hogy az államnak a magas infláció tulajdonképp jó, mert ez többletbevételt jelent, ez azonban Varga elmondása szerint tévedés. A Magyar Államkincstárnak nincs többletbevétele, mivel a költségek is számottevően megnőnek.
Ilyen tétel például, hogy az energiaárak megtöbbszöröződnek, és több száz milliárd forint kamatteherrel is számolni kell a megváltozott kamatkörnyezet miatt, lévén az inflációra válaszul mindenhol emelkednek a kamatszintek.
Az infláció nemcsak a piacon és az üzletekben látható, hanem az államkasszán is, és a mérleg egyáltalán nem kedvező
- fogalmazott Varga.
Ez is szempont volt abban, hogy nagyjából 1000 milliárd forintnyi fejlesztést és beruházást függesztett fel az állam, mivel most kénytelen takarékoskodni.
Megzabolázott önkormányzati költések
A Sberbank csődje után elgondolkodtató, hogy megváltoztassák az önkormányzatok költéseit. Miután Pilisvörösvár ott tartott 2 milliárd forintot, és más önkormányzat is látraszóló betétben tartanak több százmillió forintot, ilyen infláció mellett értékvesztést jelent.
Meg kell fontolni hosszabb távon, hogy felhasználásig az odajuttatott forrásokat az államkincstárnál tartsunk – mondta Varga. Ez mindenképpen a működési biztonságot erősítené. Azon önkormányzatokat, amelyeknek beragadt a pénze a bedőlt orosz hátterű bankban, pedig igyekszik valamilyen formában megsegíteni az állam.
Azt nem fogja engedni a kormány, hogy még egyszer kialakuljon 1300 milliárdos önkormányzati adósság, mint 2010-ben. Amennyiben hitelt akar felvenni egy önkormányzat, továbbra is csak célzott állami engedéllyel teheti, mint ahogy arról a korábbi adósságállomány átvállalását követően a kormány döntött. Ha látszik, hogy nem tudja törleszteni a kiszemelt hitelt, akkor az illetékes tárca ezt el fogja utasítani.