Az idei első négy hónapban általános forgalmi adóból (áfa) 349,3 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból (szja) 55,5 milliárd forinttal, jövedéki adóból 36,5 milliárd forinttal, a szociális hozzájárulási adóból és a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból összesen 160,9 milliárd forinttal több folyt be, mint az előző év azonos időszakában. Így az 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycél továbbra is tartható, míg az államadósság aránya idén a GDP 70 százaléka alá mehet - adta hírül a szaktárca.

A kormány kitartóan folytatja az uniós finanszírozású projektek megelőlegezését: 2019. január-áprilisban összesen 305,9 milliárd forint uniós bevételt számolhatott el a költségvetés, ezzel szemben a kiadások 489,3 milliárd forintot értek el.

Az államháztartás központi alrendszerének első négyhavi egyenlege a központi költségvetés 80,7 milliárd forintos hiányából, az elkülönített állami pénzalapok 33,1 milliárd forintos, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 8,6 milliárd forintos többletéből tevődött össze.

A központi alrendszer 2019. április végi 6760,9 milliárd forint bevétele az előző évit 783 milliárddal (13,1 százalék) múlták felül. Az  április végi 6799,9 milliárd forint összegű kiadás viszont 259,4 milliárd forinttal (3,7 százalék)  maradt el a 2018-astól. Ez döntő részben az uniós kiadásoknak az előző évi április végi kiadásokhoz viszonyított mérséklődésével függ össze - közölte a PM. Emellett alacsonyabban teljesültek az egyéb szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai is. Magasabban alakultak viszont a múlt évihez képest a költségvetési szervek kiadásai, az EU költségvetéséhez történő hozzájárulás, valamint a nyugellátásokra fordított összegek.

A nettó kamatkiadás 9,1 milliárd forinttal lett (129,4 milliárd forint) több az előző év azonos időszakához képest, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.

A központi költségvetés adóssága 2019. április végéig 181,6 milliárd forinttal növekedett (és immár 28 869,7 milliárdra rúg) négy, egymást részben ellensúlyozó tényező következtében:

  • a kedvező piaci helyzetben megvalósított nettó forintkibocsátás 594,6 milliárd forintra rúgott,
  • a forint  gyengülése az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 20,6 milliárd forinttal növelte,
  • a deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt bekövetkezett mark-to-market betétállományok 4 milliárd forinttal nőttek,
  • a nettó devizatörlesztés 437,6 milliárd forinttal csökkentette a költségvetés adósságát.