Tavaly decemberben az államháztartás 397,3 milliárd forintos többlettel zárt, így az éves pénzforgalmi hiány 1445,1 milliárd forint lett - miközben az éves előirányzat 1361 milliárd forint volt. A GDP pedig vélhetően 4,6 százalékkal nőtt a múlt év egészében - írta közleményében a Pénzügyminisztérium.
A múlt évben a költségvetés bevételei az adócsökkentések mellett is jelentősen tudtak emelkedni, többek a gazdaságfehérítő intézkedések nyomán: áfából mintegy 403 milliárd forinttal, szja-ból több mint 257 milliárd forinttal, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból mintegy 266 milliárd forinttal, míg jövedéki adóból mintegy 90 milliárd forinttal több folyt be, mint 2017-ben.
2018-ban mintegy 1 430 milliárd forintot utalt át az EU - ebből 890 milliárd forint érkezett decemberben -, többek között a Széchenyi 2020 program megvalósítására. Ezzel szemben tavaly az uniós kiadások több mint 1886 milliárd forintot értek el, a költségvetés pedig továbbra is megelőlegezi a kifizetéseket - mondta a politikus.
Az államháztartás központi alrendszerén belül 2018 egészét tekintve a központi költségvetés 1368,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás (tb) pénzügyi alapjai 83,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 7,6 milliárd forintos többletet mutattak - részletezte Banai Péter Benő, a költségvetésért felelős államtitkár.
Az végén az egyes kiadási előirányzatoknál jelentkező megtakarítások lehetőséget adtak arra, hogy a kormány forrásokat csoportosítson át számos területre. Ez azonban nem veszélyeztette sem a hiánycél biztonságos tartását, sem az államadósság további csökkentését. A kormányzati szektor GDP-arányos uniós módszertan szerinti pontos hiánya legkorábban március végén lesz ismert - tette hozzá az államtitkár.
4,6 százalék lehetett az előzetes számok tükrében, miközben az uniós módszertan szerint számolt GDP-arányos államháztartási hiány 2 százalék körüli szinten maradt, ami kedvezőbb a múlt évre tervezett 2,4 százalékosnál.