A napokban publikált OECD rákügyi országprofil szerint Magyarországon a daganatos betegek halálozása 32 százalékkal meghaladta az uniós átlagot, ami nem jó hír, többek között erről is szó volt az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) háttérbeszélgetésén. Emellett pedig szóba került, hogy február 17-én kezdi meg működését a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért (BSLA) közhasznú alapítvány, ami az egyedi méltányosság keretében támogatott nagy összegű terápiákról dönt. Harsányi András, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnöke azt mondta, az alapítvány döntési folyamatairól még nagyon keveset tudnak.

Megkezdi működését a BSLA

Ha valamilyen terápiára nincs rendszerszintű tb-támogatás, akkor méltányossági alapon is hozzájuthatnak a betegek a modern készítményekhez. A méltányossági gyógyszertámogatások egy részét a január 14-én bejegyzett Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért (BSLA) közhasznú alapítvány kezeli majd, erről itt írtunk bővebben.

Ez a szervezet is dönt a jövőben arról, hogy mely betegek juthatnak hozzá azokhoz az innovatív terápiákhoz, amelyek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) segítségével még nem elérhetőek. 

Kapcsolódó

Harsányi András, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnöke azt mondta, az alapítvány február 17-én kezdi meg a működését, de döntési folyamatokról még nagyon keveset tudnak. A BSLA 45 milliárd forintos kassza felett diszponál majd. A META megkereste a kuratórium tagjait, hogy tájékoztatást kérjen az Alapítvány működési kereteiről

– mondta Harsányi András.

Az alapítvány célja a 45 milliárd forintos keret hatékony felhasználása, és az, hogy társadalmilag fontos kérdésekben egészséggazdasági, méltányossági és szolidaritási elvek figyelembevételével szülessenek döntések.

A META elnöke szerint azért tartották fontosnak, hogy megkeressék az alapítványt, hogy az egészség-gazdaságtan szakterületét is érintő kérdésekben induljon el egy párbeszéd az érintett felek között, hiszen egy ilyen változás előtt fontos, hogy minél szélesebb körű legyen a tájékoztatás. A META egyik célja, hogy teret biztosítson az ilyen párbeszéd transzparens lefolytatásához.

A párbeszéd célja az lenne, hogy ne csak az ipar, ne csak az egyes szereplők, ne csak az orvosszakma, hanem akár a sajtó, a betegszervezetek, az érintett betegek is fel tudják tenni a tisztázó kérdéseiket.

Nyitottság van az alapítvány részéről a párbeszédre, erősítette meg Harsányi András, de azt hozzátette, egy ilyen volumenű változásnál fontos, hogy az egyeztetésre minél korábbi szakaszban megtörténjen.

Az emlőrák és a prosztatarák is vezető halálok

Az OECD által publikált rákstatisztikákról Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója azt mondta: ezek a számok nem biztatók, jelentős probléma a dohányzás és alkoholfogyasztás, amivel népegészségügyi szinten is foglalkozni kell.

A nőknél a mellrák, a férfiaknál pedig a prosztatarák a vezető daganatos halálok. Hangsúlyozta, pozitívumként értékelik, hogy az emlőrák esetében egy új finanszírozási protokollt alakítottak ki. Ez azt jelzi, hogy az egészségpolitika is felismerte ennek a betegségnek a társadalmi súlyát. A szakember emellett a szűrővizsgálatok fontosságára is hívta fel a figyelmet.

Kép: OECD

Az AIPM tagvállalatai sok programmal igyekeznek a kormányzati kezdeményezéseket támogatni, melyek segítenek abban, hogy minél nagyobb figyelem irányuljon a szűrőprogramokra, a betegszervezetekre, a betegutakra. Arról is beszélt a gyermekrákkal kapcsolatban, hogy támogatandó, hogy Magyarországon már működik egy gyermekonkológiai regiszter, aminek segítségével valós visszajelzéseket kaphatnak, hogy a betegek milyen állapotban vannak, a terápiák mennyire hatékonyak, eredményesek számukra. Hangsúlyozta, az a cél, hogy a meglévők mellett minél több terápiás területen legyenek ilyen hasonló betegregiszterek.

A gyógyszeriparral kapcsolatban megemlített néhány adatott: eszerint az Európai Unióban (EU) 2022-ben 311 milliárd eurónyi hozzáadott értéket termelt a gyógyszeripar és 2,3 millió embernek adott munkát. Ha ezeket az adatokat kibővítik az Egyesült Királyság, Svájc és Norvégia adataival, ahol nagyon sok gyógyszercég van, akkor a szektor 448 milliárd euró hozzáadott értéket termelt és 2,8 millió munkavállalót foglalkoztatott.

Magyarország 2024 második felében töltötte be az Európai Unió soros elnökségét. Az AIPM igazgatója hangsúlyozta, három egészségüggyel kapcsolatos tanácsi következtetést is elfogadott a magyar elnökség. Az egészségügy az egyik legaktívabb és a legsikeresebb területe volt a magyar elnökségnek. A tanács elfogadta az úgynevezett kardiovaszkuláris akciótervet, ami azért is fontos, mert a kardiovaszkuláris betegségek számítanak a vezető haláloknak Európa szerte. A daganatos betegségek esetében már van ilyen akcióterve az EU-nak – jegyezte meg Szalóki Katalin.

Jó hír, hogy egy magyar szakember, Várhelyi Olivér lett az Európai Bizottság egészségügyi biztosa, akitől azt várják, hogy megfelelő objektivitással támogatja majd az egészségipari innovációkat Brüsszelben, mert félő, hogy Európa elveszhet a globális versenyben, az Amerika, Kína, Európa háromszögben.

Présbe kerülhetnek a gyógyszercégek

Az új amerikai adminisztrációval kapcsolatban megjegyezte, ami most történik a gyógyszerárak mérséklése tekintetében, azok már korábban előkészített javaslatok.

Az amerikai érdek, hogy csökkenjenek a gyógyszerárak a tengerentúlon.

Jelenleg az a jellemző a globális gyógyszeriparban, hogy nagyjából Amerika fizeti a gyógyszerárak mintegy 50 százalékát, mivel ott magasabb áron vásárolják a készítményeket. A mostani helyzet érdekes lehet, mivel présbe kerülhetnek a globális gyógyszercégek, hiszen Európában eddig alacsonyabb árak voltak jellemzőek, Amerikában viszont most elvárás, hogy csökkentsék a gyógyszerárakat, de ezt nagyban nehezíti az is, hogy az alapanyagok beszerzése egyre nehezebb és egyre költségesebb.

Szó esett a  klinikai kutatásokról is, ami kulcsfontosságú az innovatív terápiák szempontjából. Magyarországon a klinikai vizsgálatokhoz szükséges infrastruktúra kiváló, de a kutatások számában érezhető egyfajta visszaesés. Hangsúlyozta, hogy a globális verseny erőteljes a klinikai vizsgálatokért. Az Európai Unió jelenleg Közép-és Dél-Amerikával versenyez, Magyarország pedig főként Romániával, Lengyelországgal és Csehországgal. Azért is fontosak a klinikai vizsgálatok, mert ezek segítségével is új, innovatív gyógyszerekhez, terápiához jutnak a betegek.

Az AIPM célja, hogy minél inkább, rendszerszinten elérhetőek legyenek az innovatív terápiák, amihez a rendszeres gyógyszerbefogadások tudnak segíteni. 

Előrelépés a rákgyógyításban: pillanatok alatt felépülnek a betegek

A pajzsmirigydaganatoknál fejlesztették ki az új, invazív eljárást, ami a régióban elsőként Magyarországon érhető el. A vágás nélküli technológia az állami ellátásban is elérhető.