A fogyasztóvédelmi hatóság két héttel a karácsonyi ünnepek előtt 1674 olyan határozatot tart nyilván, amikor a valamiben ügyeskedő boltos megkerülte a szabályokat, de végül az ellenőrzéseken fülön csípték – írja a blokkk.com kereskedelmi szakblog.

Mellettük a súlyos hibát elkövető webáruházakkal szemben 574 határozatot is lajstromoztak, előbbiek fél, utóbbiak két évig szolgálhatnak tanulságul a vásárlóknak és a boltosoknak, webáruházaknak egyaránt.

Min bukhat az ünnepi menü, vagy az ajándék?

  • Az ár. A legfontosabb az ár, főleg, amikor csúcson az infláció. Boltban, webáruházban egyaránt kötelező minden ételféleség, ajándéknak való árának egyértelmű, pontos feltüntetése. Egy terméknek nem lehet ugyanabban a pillanatban többféle ára, annak a boltos reklámban, reklámújságban, kirakatban, polcon és a végén a nyugtán is ugyanakkorának kell lennie. Eltérő, hibás árfeltüntetés esetén a vásárlónak a legkisebb ár alapján kell csak fizetnie. A webáruház sem kivétel.
  • Az akciós ár. Karácsony előtt is ontják a boltokban az akciós hirdetéseket, webáruház pedig nem sok ügyködik akció hirdetése nélkül most sem. Pontosan meg kell adni a vásárlónak a leárazás mikéntjét, tehát az adott mértékkel hirdetett engedmény végeredményét. Nincs olyan, hogy a polctól a pénztárig sétafikálva felment az ár. Megtévesztő az egy nappal korábban feltolt árra is hivatkozni.
  • A nyugta. Nagyon fontos a vásárlónak, még akkor is, ha nélküle olcsóbb lenne a kinézett termék. Ráadásul nélkülözhetetlen a nyugta a későbbi, egyébként nyilván nem hiányzó minőségi reklamációhoz, vagy éppen csere-beréhez az ünnepek után.
  • A jótállás. Egyes meghatározott, főleg műszaki cikkekre kötelező a jótállás. Januártól időtartama a termék árától függ (10-100 ezer forint között egy év, 100-250 ezer forint között két év, 250 ezer forint felett három év). Persze, a jótálláshoz kötelező átadni a jótállási jegyet (de ennek elmulasztása nem mentesíti a kereskedőt a reklamáció intézésében).
  • 3 napos csere. A kötelező jótállás alá eső terméket köteles kicserélni a kereskedő a megvásárlástól számított 3 munkanapon belül, ha az meghibásodik, minden mérlegelés nélkül.
  • Szavatosság is van. Minden megvásárolt új termék esetében két év szavatossági időszak illeti meg a vásárlót, ha a termék már a vásárláskor is hibás volt (a minőségi kifogás gyártói hibára irányulhat).
  • Ha már baj van. A minőségi reklamáció orvoslása elsősorban a javítás, de a harmadik ugyanolyan hiba, vagy javíthatatlanság esetében csere, vagy árengedmény, végső soron a vételár visszatérítése illeti meg a vásárlót. A csere-bere ugyanakkor másik műfaj, ott a boltos önként cserélhet, ha kiderül, hogy valamiért nem volt kelendő az ajándék.
  • Nem mindegy, meddig fogyasztható. A fogyaszthatóság, a minőségmegőrzés idejét kötelező feltüntetni a gyártói csomagoláson, döntő részben az élelmiszerek, de egyes háztartási vegyiáruk esetében is. Nem árt ezt ellenőrizni, különösen annak tükrében, mennyi idő marad az ünnepi asztal megterítéséig. Ami pedig már a polcon sem üti meg a naptári mértéket, azt jobb nem belepakolni a kosárba (és persze a polcon ott sem lehetne).
  • A zacskó nem része az árunak. A boltban kimérhető áruk esetében a mérlegeléskor a csomagolóanyag súlya nem számít bele a felvágott, vagy zöldség, gyümölcs árába. A korszerű mérlegek eleve ehhez igazodva vannak beállítva.
  • Sértetlen legyen a csomagolás. A jó vásár egyik záloga a sértetlen csomagolás, akár boltból, akár webáruházból vásárolunk.
  • Kamu webáruháztól ne vásároljanak. A webáruházak honlapján mindenképpen érdemes megnézni, ki is az eladó, ez az úgynevezett ÁSZF (általános szerződési feltételek) elején található. Ha hiányos, vagy gyanús, nem érdemes próbálkozni. Azt sem árt megnézni, hogy a határon túlról érkezne-e a kiválasztott portéka, mivel minél messzebbről szállítják, annál több a bizonytalanság és kevesebb a reklamációk esélye.
  • 4 napig meggondolhatja magát a vevő. A webáruházi vásárlás esetében jár a 14 nap indoklás nélküli elállás joga. De már a rendelés után is meggondolhatja magát a vásárló, egyébként a termék átvételétől ketyeg az óra. Az elállás jogáról tájékoztatni is kell a vásárlót, ennek hiányában viszont 12 hónapra ugrik az elállási jog, ha a vállalkozás nem pótolja a kötelező tájékoztatást. Ha ezt késve ugyan, de megteszi, akkor a pótlástól indul a 14 nap. Egyes áruházak megnyújtják az elállás hosszát, de esetenként ezt valamilyen feltételhez is kötik (a 14 napot követően), azt nem árt megnézni. A 14 napos elállás esetében visszajár a vételár, de az ezen túli ajánlat már például levásárláshoz is kötheti az elállást.
  • Nem jön a megrendelt termék. Ügyelni kell a vállalt szállítási idő teljesítésének figyelemmel kísérésére. Késedelem esetén nem kell várni, a rendelést követően bármikor el lehet állni a vételtől. Ha átvevőpontos a vásárlás, akkor pedig ott célszerű megnézzük, hogy a megrendelt áru érkezett-e meg.
  • Nem érdemes halogatni a vásárlást. A járványhelyzet miatt sem árt az óvatosság és nem érdemes az utolsó napokra hagyni a vásárlást. El is fogyhat a kiszemelt portéka addig. A nyitva tartást kötelező feltüntetni, tehát lehet tervezni előre a boltba menést.