Egyelőre fogalma sincs az európai döntéshozóknak arról, hogyan pótolják a Nagy-Britannia kilépése miatt a közös büdzséből kiesé bevételt - fejtegette egy konferencián Róna Péter közgazdász, volt bankár a Magyar Nemzet tudósítása szerint. Németország, Hollandia és mások, akik pótolhatnák a pénzt, nem igazán mutatnak hajlandóságot erre.
Márpedig ha minden így marad, akkor két nagy kiadási tételt csökkenthetnek: a mezőgazdasági támogatásokat és a kelet-közép-európai országok felzárkózását segítő kohéziós alapokat. Ez nagy gond lenne Magyarországnak, amely a GDP-je 5,7 százalékának megfelelő EU-támogatást kap, s még ezzel is csak három százalék körüli növekedést képes elérni.
A visegrádi államok papíron csatlakozhatnának az eurózónához, de külső támogatás nélkül nem tudnák tartani a lépést Európa fejlettebb gazdaságaival. Ha a másik véglettel, szuverenitásuk erősítésével kacérkodnak - ahogy a magyar kormány teszi -, akkor könnyen ajtót mutathatnak nekik. Nagy-Britannia ilyen típusú igényeit sem tűrték el, ez ágyazott meg a brexit győzelmének a 2016-os népszavazáson.
(A nyitókép forrása: Pixabay.com)