Döntött a parlament: elvették az MTA kutatóintézeteit és forrásait

Az Országgyűlés új szervezeti és finanszírozási modellt hozott létre a kutatás-fejlesztési és innovációs ágazat számára - írta az MTI tudósítója az MTA kutatóhálózatának és a kutatások finanszírozásának átalakításáról szóló törvényjavaslat elfogadásakor. A képviselők 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és három tartózkodás mellett fogadták el az innovációért és technológiáért felelős miniszter előterjesztését.

Az elfogadott törvénymódosítások eredményeként az MTA kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerül az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. A változtatások célja Magyarország versenyképességének növelése; a kormány szándékai szerint ez a lépés a kutatóintézet-hálózat alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához vezet majd.

A változtatások az MTA köztestületi státuszát nem érintik, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pedig a költségvetési törvényben önálló költségvetési fejezetet képez, nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá - mondta az MTI szerint Palkovics László a javaslat országgyűlési vitájában. A parlament létrehozta a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot is, amely kizárólag a miniszterelnöknek felelős testületként felügyeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjának működését, továbbá véleményt alkot a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban.

AZ MTA vagyonát és pénzét használja az új hálózat

Az "új" kutatóhálózat működéséhez az Akadémia vagyontárgyait, központi adminisztrációjának egy részét, valamint nyertes pályázatait és ösztöndíjait használná fel - írta az MTA közleményében a honlapján.

A kormány a magyar tudományosság egész rendszerét átalakító elképzeléseit azzal indokolta, hogy az azt összegző javaslat megalapozza a megújuló tudomány- és innovációs politikájának szabályozási kereteit, a KFI rendszer megújítását, és lefekteti az új innováció- és tudománypolitika finanszírozásának, valamint a felfedező és alkalmazott kutatás támogatásának alapelveit. A magyar tudományos közösség ugyanakkor egyértelművé tette, hogy elutasítja a kormánynak az MTA-t érintő törvényjavaslatát. A tervezett intézményi és finanszírozási struktúra ugyanis ellentétes a kutatásfinanszírozás európai elveivel, és veszélyezteti a tudományos szabadságot - írta az MTA.

DK: a módosítás a tudósok kormányzati függőségbe hozását célozza

Az MTA kutatóintézeti hálózatának átalakításáról szóló parlamenti döntést az akadémiai kutatóintézetek államosításának, megszállásénak nevezte az MTI szerint Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció (DK) frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján. A tét szerinte nem az intézetek működésének szervezeti rendje, hanem az, "ki felügyelje a magyar tudományt és ki felügyelje azokat az uniós forrásokat, amelyek a magyar tudományba érkeznek". A módosítás a tudósok kormányzati függőségbe hozását célozza, miközben több ezer olyan kutatót üldöz el az országból, aki Magyarországot a 21. században sikeressé tehetné, ezért beláthatatlan károkat okoz - tette hozzá az ellenzéki politikus.

Párbeszéd: a hatalomféltés motiválja a Fideszt

A hatalom elvesztésétől és alternatív valóságának lelepleződésétől való félelem motiválja a Fidesz lépéseit, legyen szó az akadémiai kutatóintézetek államosításáról vagy a közoktatási törvény tervezett módosításáról - mondta Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján az MTI szerint. A hatalom fél attól a valóságtól, amit a tudósok, kutatók "előállítanak", a tanárok pedig közvetítenek. Az MTA kutatóintézeti hálózatának átalakításáról Tordai Bence azt mondta, az Akadémiát "ezennel megcsonkították".

Jobbik: ne alakítsák át az MTA kutatóintézeteit!

Az Országgyűlés hosszabb távon meghatározza a magyar tudomány továbbfejlődését az MTA kutatóintézeti hálózatának átalakításával - mondta Brenner Koloman, a Jobbik képviselője a törvény elfogadása előtt a parlamentben. Ezt a döntést a kutatók 50-100 év múlva elemezni fogják és az a jelölt, aki 2052. július 2-án védi meg doktoriját, summa cum laude (a legnagyobb dicsérettel) minősítését fog kapni azon megállapításáért, miszerint nagyon komoly párhuzamosságokat lehet felfedezni az 1945 után kiépülő egypárti kommunista diktatúra módszertana és a 2010 után kiépülő egypárti fideszes autokrácia tudományellenes tevékenysége között. Ha megszavazzák a törvényjavaslatot, akkor az önök doktori védésnek végén insufficienter (elégtelen) minősítést ad a tudományos közélet és Magyarország későbbi generációi - mondta a kormánypárti képviselőknek, azt kérve, ne tegyék ki ennek a magyar tudományt.

A kormánynak az a legfontosabb, hogy a tudományos élet tagjai, a kutatók és az intézmények minél nagyobb haszonnal tudják segíteni a magyar társadalmat. Jövőre 32 milliárd forinttal lesz több kutatás-fejlesztésre, innovációra - mondta válaszában Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára. Az európai innovációs rangsor szerint Magyarország innovációs tevékenysége stagnál, Cseresznyés szerint ez bizonyítja azt, hogy a rendszer nem működik hatékonyan.