A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői szerdán ismertetett helyzetértékelésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az MNB egyelőre változatlanul enyhítésre hajló alapállása a forinterősödés megállításának szándékát tükrözi, tekintettel arra, hogy a forint "makacsul" a 310 forint/eurós szint alatt jár, miközben a magyar gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben elmaradt a jegybanki várakozástól.

A ház szerint ebben a helyzetben - mivel nem tűnik úgy, hogy az MNB rövid távon kamatcsökkentésre szánná magát - a legvalószínűbb enyhítési eszközök között van a devizaswap-műveletekkel végrehajtandó további likviditásinjekció, valamint a három hónapos jegybanki betéti eszközben elhelyezhető kereskedelmi banki likviditástömeg felső összeghatárának csökkentése a jelenlegi 900 milliárd forintról.

A JP Morgan londoni elemzőinek szerdai előrejelzése szerint ugyanakkor az MNB legalább 2018 közepéig, de valószínűsíthetően inkább 2018 végéig fenntartja a 0,90 százalékos alapkamatot, jóllehet a béremelésről a kormány és a szociális partnerek között e héten létrejött megállapodás akkor már várhatóan felfelé ható nyomást gyakorol az inflációra. A ház várakozása az, hogy az MNB a decemberi inflációs jelentésben emelni fogja a jövő évi bérnövekedésre szóló prognózisát.

A JP Morgan elemzői azonban ennek ellenére is kétségesnek tartják, hogy a jegybank a 2018 tavaszán esedékes parlamenti választások előtt kamatemelésről döntene. Ha szükségessé válik a monetáris szigorítás, az MNB azt várhatóan más eszközökkel, például a kamatfolyosó kiigazításával vagy a betéti eszközben elhelyezhető banki likviditás felső határának eltörlésével oldja meg - jósolták a JP Morgan szakértői.

Mások szerint jöhet még a vágás

Más nagy londoni házak ugyanakkor rövid távon látnak lehetőséget az MNB alapkamatának csökkentésére. A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics a monetáris tanács e héten tartott kamatdöntő ülése utáni helyzetértékelésében valószínűtlennek nevezte, hogy a magyarországi infláció a következő két évben az MNB 3 százalékos központi céljának közelébe kerül.

A ház szerint az is valószínűtlen, hogy a magyar gazdaság növekedése elérné a jegybank által várt 3 százalék körüli ütemet, különös tekintettel a várakozásnál lassabb harmadik negyedévi növekedésre.

A Capital Economics véleménye szerint mindemellett az euróövezeti jegybank (EKB) is valószínűleg további gazdaságösztönző monetáris enyhítést alkalmaz.

A ház ebben a környezetben lát mozgásteret a magyarországi monetáris kondíciók szerény lazítására, és ennek alapján azzal számol, hogy 2017 első felében 0,30 százalékponttal 0,60 százalékra csökken az MNB alapkamata.

A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - londoni befektetési részlegének hasonló érvelésre alapozott jelenlegi előrejelzése az, hogy az MNB jövőre 0,50 százalékra csökkenti irányadó kamatát.