Az MKIK alelnöke szerint már nagyon időszerű volt a határ megemelése, melyet utoljára 2019-ben emeltek meg az addigi 8 millióról 12 millió forintra. Azóta azonban az aggregált infláció már több mint 50 százalék. Így a mostani emeléssel szerint mára nagyjából ugyanakkora teljesítményig lehet csökkentett adminisztrációval „vállalkozni”, mint 2019-ben. Idén az adóalany február 28-ig nyilatkozhat arról, hogy alanyi áfamentességet választ-e.

Balog Ádám szerint már gyűjti az intézkedés hatásáról a piaci információkat a kamara, azonban valószínűleg arra fogják kérni a kormányt, hogy ne évek múlva, hanem már a jövő év legelejétől emeljék meg ismét az értékhatárt.

Kapcsolódó

Az alelnök szerint mindemellett azt is folyamatosan elemzik a jövőben, hogy az alanyiadómentesség-emelés közvetett hatása mennyiben kompenzálja a közvetlen adóbevétel kiesését – írja az Index.

Korábban Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke úgy nyilatkozott az alanyi áfamentesség keretének megemeléséről, hogy az „egy adópolitikai mélypont”, és jól példázza a „dilettáns pénzügyi kormányzást”. Balog Ádám szerint azonban kezd kialakulni egy nagy, együttműködő csapat, kormányzati szereplők, kamarák, könyvelők, jogászok, adótanácsadók köréből, akik valóban hisznek az adminisztrációcsökkentésben. Leszögezte ugyanakkor, hogy ennek az akadályoztatása nem segít.

Lavinát indítottak: „hetven afrikai elefánt súlyának megfelelő papírt spóroltunk”

2018-ban volt az első nagy áttörés a digitális számlázás világában, amit a NAV valós idejű adatszolgáltatási kötelezettsége indított el. 40 százalék fölött van már az elektronikus számlák aránya az összes kibocsátott számlához képest – mondta lapunknak Ángyán Balázs. A Számlázz.hu ügyvezetője beszélt a cég fejlődési folyamatáról, az ügyfélkör átalakulásáról, környezeti hatásokról, és még a portfólió lehetséges bővítéséről is.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.