Párbeszéd kezdődött a Magyar Bányászati Szövetség (MBSZ) kezdeményezésével a döntéshozókkal a Robin Hood adó bányászatra vonatkozó terheinek mérséklésére, illetve a nem hagyományos kitermelés környezetvédelmi elfogadtatása terén is - mondta el Palásthy György, az MBSZ elnöke az európai uniós bányászati nyílt napok alkalmából a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben rendezett szakmai konferencián a jó híreket. A rendezvényen felszólaló bányászati iparági szereplők egyöntetű véleménye szerint azonban számos tényező okoz nehézséget az ágazatnak, amely még a statisztikákban is alulsúlyozott; a KSH "megalázóan torz képet fest a bányászatról" - fogalmazott Palásthy. A magyarországi külfejtéses bányászatban visszavetette a fejlesztéseket a válság, amiből kiutat a vasúti és sztrádaépítés kormányzati céljainak elérése jelenthetne az elnök szerint.

A külföldi upstream (kutatás és kitermelés) befektetők újjáélesztették a hanyatló magyarországi szénhidrogén-bányászatot, a rendszerváltás után összesen 180 milliárd forintot fektettek be és 45 milliárd forint adót fizettek, miközben semmilyen állami támogatást nem kaptak - fogalmazott Ernyey Ibolya, az MBSZ alelnöke, a Szénhidrogén Tagozat elnöke, a Magyar Horizont Energia Kft. társtulajdonosa és igazgatója. Minden itt befektetett 100 forintból 53 a magyar államot gazdagítja, ráadásul tevékenységük az importfüggőség csökkenésével jár - tette hozzá. (Amint arról beszámoltunk, az év első két hónapjában a hazai földgázelosztási rendszerbe bekerült 2,8 milliárd köbméter bő egytizede, 323,8 millió köbméter származott hazai termelésből.) Az iparág jelentős tőkeintenzitását illusztrálandó a szakember elmondta, egy-egy projekt minimális befektetési költsége 6-7 milliárd forint, de akár 50-100 milliárd forintig is emelkedhet. Mivel nagy kockázatú befektetésekről van szó, előfordulhat, hogy végül nulla megtérüléssel. Az első bevételre jó esetben is az indulástól legkevesebb 36-48 hónapot kell várni, míg például a vezetéképítés költsége kilométerenként 20-40 millió forint. A Magyar Horizont Energia Kft. beruházási költségei bőven túllépték a 10 milliárd forintot - mondta. (Utóbbi társaság a Mol Nyrt. után a második legnagyobb földgázkitermelési területtel rendelkezik, a Céginfo.hu adatai szerint az értékesítés nettó árbevétele 2011-ben megközelítette a 4,6 milliárd forintot, a mérleg szerinti eredmény pedig 590 millióra rúgott.)

Elvonások szorításában

Ezzel együtt a hazai kitermelés csökkenést mutat, elsősorban azért, mert két és fél éve nem lehet új kutatási területhez jutni - fogalmazott Ernyey. A fiskális környezet sem túl kedvező, a hibás bányajáradék számítási módszer miatt az előírtnál magasabb, 24-26 százalékos az elvonás mértéke, ami a régióban a legmagasabb. A kutatási kedvet az is hűti, hogy az önkormányzatok saját hatáskörben akár 319 forintos négyzetméterenkénti telekadót is kivethetnek a bányatelkekre - tette hozzá Cseh Zoltán, az MBSZ alelnöke, az adalékanyag tagozat elnöke, a COLAS-Északkő Kft. igazgatója.

Az építőipar alapanyag-ellátásának állami stratégiai felügyelete 1989-ben megszűnt, és bár az 1993-es bányászati törvény (Bt.) lefeketeti a bányászati tevékenység végzésének szabályait, de a hazai ásványvagyonnak nem biztosít jogszabályi védelmet. Az ezt követő időszakra jellemző Cseh szerint, hogy az ágazathoz értő szakemberek kikerültek az államigazgatásból; a természetvédelem, örökségvédelem és a változó adószabályok pedig ellehetetlenítik a területet Cseh szerint. Az egyes, ellenérdekelt szaktárcák kitermelték saját jogszabályaikat, amelyek között nincs összhang. Stratégia hiányában a kimutatott ásványvagyon hozzáférhetősége csökken, amely szám egyébként is óvatosan kezelendő. Így az össztársadalmi érdek is sérül, még ha a közhangulat nem is áll a bányászat mögött. Jó példa lehetne e téren is Németország, ahol a gazdasági és technológiai minisztériumban külön osztály foglalkozik az ásványvagyonnal való stratégiai tervezéssel. Az ellátási kockázat kezelését szolgálhatná egy Nemzeti Nyersanyag Ügynökség felállítása, ami már tervben is van.

A környezetvédelmi szabályozás alapvető konfliktusokat hordoz, noha a cél nemes, az eszközökkel baj van Ernyey Ibolya szerint, aki utalt a Natura 2000 területek jelentette problémákra is. A Natura 2000 hálózat bevezetését és integrálását az Európai Unióhoz való csatlakozás tette kötelezővé - ismertette Szakál Tamás, a Mol Nyrt. kutatás-termelési üzletágának igazgatója. A kijelölt terület nagysága az ország területének 21 százaléka, ami jóval magasabb az európai átlagnál - ezen területek többségét, 60 százalékát az EU-csatlakozás után jelölték ki. A Mol bányatelkeinek mintegy 20 százalékát fedik le a Natura 2000 területek.

Súlyos következmények

A vonatkozó jogszabályok tartalma és értelmezése jelentős problémákat okoz, gyakorlatilag teljes tiltás vonatkozik az érintett területekre - akkor is, ha a hatások csekélyek. Jellemző ellentmondás, hogy míg a kisajátításról szóló törvény közérdeknek deklarálja a bányászatot, addig a Natura 2000 rendelet szerint nem az. Bizonytalan a hivatalos álláspont azt illetően is, hogy vajon a meglévő létesítmények működtethetők, bővíthetők-e az érintett területeken, illetve, hogy mi tartozik az energetikai hálózat definíciója alá.

Az engedélyezési folyamat szigorú és abban az esetben, "ha a kedvezőtlen hatás kétség kívül nem zárható ki", borítékolható az elutasítás. Ráadásul alternatív megoldás nem áll rendelkezésre a beruházásra. A tiltások súlyos negatív nemzetgazdasági hatásokkal járnak: egyebek mellett a beruházások elmaradásával, a szénhidrogén-termelés, a társasági adó és a bányajáradék jó részének kiesésével. Ellátási, logisztikai problémákat is okozhat a szilárd ásványianyag termelés tömeges leállása, amely pár év alatt alapanyaghiánnyá súlyosbodhat - értékelt Cseh Zoltán. A magyarországi kitermelés 2005-ben tetőzött több mint 90 millió tonnás eredménnyel, ez 2011-ben 40 millió tonnára zsugorodott.

Sajátosan szigorú értelmezés

A Natura 2000 területek Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek általi sajátosan szigorú hazai értelmezése viszonylag új fejlemény, amely a konferencián elhangzottak szerint az Audi-gyár 2012-es bővítése után lett érzékelhető. Ekkortól a Natura 2000 területeken gyakorlattá vált a tervezett tevékenységek teljes tiltása - ami messze nem egyezik meg az Európai Unóban megszokottakkal. A tokaji régiót követően a Duna mentén és a Dunántúlon található római kori határfal és egyéb emlékek (limes) is föl vannak terjesztve világörökségi jelölésre, várható, hogy például a fővárosi agglomeráció homok- és kavicsbányáinak további működése kapcsán is kérdések vetülnek föl. Leállásuk ugyanakkor komoly gondot okozhat.

A felszólalók hiányolták az állami oldal képviselőinek jelenlétét az eseményről is, amelynek fővédnöke Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, védnökei Kovács Pál klíma és energiaügyi államtitkár, valamint Horváth Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke voltak. Nem folyik párbeszéd, nincs, aki szóba álljon a bányászati tevékenységet végzőkkel, de a bányászati hivatallal sem - fogalmazott Holoda Attila, az MBSZ korábbi elnöke. "Hagyják élni a magyar olajipart!" - hangzott el több alkalommal visszatérő üzenetként az előadók részéről.