Alulfinanszírozottság miatt veszélybe kerülhet, sok helyen megszűnhet Magyarországon az állami egészségbiztosító által finanszírozott fogászati ellátás – mondta a Napi.hu-nak Iványi József budapesti I. kerületi alapellátó fogorvos.

Az alapellátó fogorvosi praxisok jelenleg jellemzően havonta 380 ezer forint rezsitámogatást kapnak, egyesek, akik elmaradott körzetben dolgoznak, vagy fogyatékos gyerekeket látnak el, további 100 ezer forint kiegészítő támogatást is kaphatnak. A háziorvosi praxisok számára pedig havonta 540 ezer forint rezsitámogatást biztosít a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK).

A szakorvos tényfeltáró levelet írt:

  • Linninger Mercédesznek, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosok Területi Szervezetének elnökének;
  • Takács Péternek a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárának;
  • Kincses Gyulának, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének és Nagy Ákosnak, a MOK alelnökének;
  • Jenei Zoltánnal, az országos kórház-főigazgatónak;
  • Gszelmann Róbertnek, az országos kollegiális vezetőnek.

Az alapellátó fogorvosok szerint a praxisok rezsitámogatását jelentősen meg kellene emelni, különben hamarosan rengetegen csődbe mennek, hívta fel a törvényalkotók figyelmét Iványi József.

A szakorvos szerint hónapról hónapra élnek az alapellátó fogorvosi praxisok, nem tudnak tartalékot képezni arra az esetre, ha egy-egy műszer elromlik.

A rezsidíjak emelkedése a fogorvosi rendelőket különösen érinti, mert a rendelőkben nagy teljesítményű berendezések: kompresszor, elszívó, optimális fényviszonyokat biztosító lámpák és egyéb készülék folyamatosan működnek.

Az alapellátó fogorvosok naponta átlagosan 10-15 beteget látnak el, egy-egy praxishoz 3-5 ezer beteg tartozik.

Iványi József kitért arra is, hogy az alapellátó praxisok üzemeltetését a rezsitámogatás és a teljesítményfinanszírozás összegéből kell kigazdálkodniunk.

Ez magába foglalja az orvos és az asszisztens alapbérét annak összes járulékával és adóvonzatával együtt, továbbá a rendelő összes fenntartási költségét, beleértve a rezsiköltségeket, a mosás, a takarítás, a szemétszállítás, a veszélyes hulladék szállítás, a telefon, az internet szolgáltatás, a fogászati szoftver, a könyvelés, a bérszámfejtés díjait, a felhasznált fogászati anyagok, a gyógyszerek, a védőfelszerelések (ruházat, maszkok, kesztyűk, stb.) az egyszerhasználatos eszközök, a sterilizáló fóliák bekerülési összegét, továbbá a fogászati kezelőegységek, az elszívók, a kompresszorok, a röntgenkészülékek, a sterilizáló berendezések kötelező felülvizsgálatát, időszakos karbantartását, javítását, valamint a kézi darabok, a turbinák javítását és pótlását is, ami jelentős kiadást jelent a praxisoknak.

A fogorvosok szerint a felsorolásban szereplő költségek az inflációt meghaladó mértékben emelkedtek az elmúlt időszakban, és ezt nem vette figyelembe a NEAK.

A fogászati alapellátás, ahogyan a háziorvosi és a gyermekorvosi is egyéni vállalkozásokon, Bt.-ken, Kft.-ken keresztül működik. Ha ezek a vállalkozások az elégtelen és a megváltoztatott finanszírozás miatt nem tudják kifizetni a költségeiket, akkor adójogi és cégjogi értelemben csődbe mennek – mondta a fővárosi alapellátó fogorvos.

Iványi József véleménye szerint a fogászati alapellátás nagyon sok helyen, szinte az egyik hónapról a másikra megszűnhet, az alapellátásban dolgozó fogorvosok a lehető legjobb szándékuk ellenére sem fognak tudni hamarosan dolgozni – sorolta az alapellátó orvosok problémáit a fogorvos.

Mi nem sírunk, hanem tényleg financiális gondokkal küzdünk

— írják egy zárt Facebook csoportban más alapellátó fogorvosok.

Jó, ha az egészségbiztosítótól finanszírozás gyanánt a piaci árak tizedét megkapjuk, ettől pedig nem nem lehet a minőség javulását várni. A finanszírozás változása mellett a szolgáltatás feltételei sem maradhatnak változatlanok – sorolják a problémákat.