Valószínűleg nem a júniusi kamatvágás volt az utolsó, amit idén láttunk, júliusban folytathatja a lazítási ciklust a Monetáris Tanács - véli Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető elemzője. Úgy látja, hogy az MNB megcélozza az 1 százalékos kamatszintet és egészen addig folytatja a kamatcsökkentéseket, amíg a Fed meg nem kezdi idén a szigorító ciklusát, amely alapjaiban írhatja felül a "monetáris játékszabályokat". Így akár 1,2 százalékra is csökkenhet az alapkamat a harmadik negyedév végére.

A prognoszta szerint a magyar gazdaságban zajló folyamatok nem indokolják egyelőre, hogy a jegybank kamatot emeljen idén. Sőt, azzal hogy az MT bevezette az úgynevezett ex-ante inflációs sávot, illetve átalakította a kéthetes instrumentumát három hónapossá, erős jelzést küldött a pénzpiacok számára, hogy a kamatemelés akár még 2016-ban is elmaradhat - fogalmazott Ürmössy.

A jegybank az elmúlt ülések alkalmával mindig azt kommunikálta, hogy mindaddig folytatható a monetáris enyhítés, amíg nem veszélyezteti a középtávú inflációs kilátásokat. A váratlanul magasabb májusi érték és az inflációs trend egyértelmű fordulója ellenére egyelőre úgy vélem, hogy az MNB a középtávú célokat illetően továbbra sem lát veszélyeket - kommentált Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfoliómenedzsere.

A külső környezetben is inkább kedvező fordulatot láthattunk a napokban. A görög válság megoldásban talán áttöréshez érkeztünk, ami elkerülhetővé teszi a nagyobb piaci felfordulást. A Fed legutolsó júniusi ülése is inkább megnyugtató lehet az MNB számára, hisz egyre későbbre tolódik a kamatemelés várható kezdete.

Itthon a piac további kamatvágásokat vár a nyár folyamán, és a csökkentés végpontját 1.3 százalék körül várja. A csütörtöki inflációs jelentésben nem számítok nagyobb változásra, bár várhatóan a tavaszi jelentéshez képest gyorsabban emelkedik majd az inflációs pálya. Az MNB eszköztárának megváltoztatása támogathatja az alacsonyabb kamatszintet, hisz a távozó külföldi befektetők helyett a hazai bankok kényszerülnek majd állampapír vásárlásokra, így tompítható az a veszély, hogy az amerikai kamatemeléssel párhuzamosan csökkenő magyar kamatszint hirtelen tömeges állampapír eladásokhoz vezetne - véli Bebesy.

Az alapkamat tartósan alacsony szinten maradhat, mert 2016 őszéig nem várom, hogy az infláció megközelítse a 3 százalékos - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. A tartósan alacsony kamatszintet a feltehetően továbbra is igen laza nemzetközi környezet (az ECB 2016 szeptemberéig folytatja a kötvényvásárlási programját), valamint a hazai kockázati megítélés folyamatos javulása, a külső sérülékenység érdemi csökkenése és a várható hitelminősítői felminősítések is támogathatják. Így kamatemelésre legkorábban jövő év őszétől számítok, 2015 végén az alapkamat 1,5 százalékon, 2016 végén 1,8 százalékon állhat.

Azonban nem zárható ki a kamatcsökkentések folytatása, ami elsősorban attól függhet, hogy az MNB csütörtökön megjelenő inflációs jelentésében a 3 százalékos inflációs cél középtávú eléréséhez további monetáris lazítást tarthat szükségesnek. Erre már a ma 3 órakor megjelenő MNB-közlemény is utalást tehet - fogalmazott Suppan.

A mai lépés után a jegybank szünetet tarthat a kamatcsökkentési ciklusban, ezért a kamatszint leghamarabb az ősz folyamán csökkenhet ismét - véli - véli Kuti Ákos, az Equilor Zrt. vezető elemzője. Véleménye szerint a globális kötvénypiacokon kirajzolódó hozamemelkedés, illetve a lassan felívelő inflációs folyamatok nyomán az MNB stábja is növeli majd a 2015-ös inflációs prognózist, ami kivárásra késztetheti a jegybankot. A szüneteltetés mellet szól az is, hogy a Fed számos befektető kalkulál szeptemberi kamatemeléssel, ami szintén óvatosságra inti a hazai grémiumot.

A további kamatvágás lehetőségét az adja, hogy a jegybanki alapkamat szintje jelenleg már nem előrejelző a kötvénypiaci hozamok kapcsán. A jegybank nemrég bejelentett önfinanszírozási programja jelentős többletkeresletet generált a dkj-k piacán (3-12 hónap futamidő), miközben a globális hozamemelkedés a hosszabb (3-10 év futamidő) kötvények piacán eredményezett jelentős hozamemelkedést. Így a kamat őszi csökkentése a gazdasági folyamatokat, kötvénypiaci hozamokat, illetve a forint kurzusát csak mérsékelten érintené.

A mostani kamatcsökkentés nem okoz jelentősen gyengébb forint. Az euróval szemben a 305-315-ös sáv maradhat mérvadó a következő hetekben, ám a görög helyzet kimenetelétől függően átmenetileg a sávon kívülre is kerülhet a jegyzés - mondta Kuti.

Bár a piacon vannak előrejelzések, amelyek szerint a következő hónapokban további vágásra kerülhet sor, én nem számítok arra, hogy 1,5 százalékos szint alá csökkentse a kamatot a jegybank - mondta Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. A szakember szerint az infláció már az év végére 3 százalék körüli szintre gyorsulhat, ez pedig megfelel a jegybank inflációs céljának.

A mostani kamatcsökkentéssel a magyar kamat elérte a lengyel kamatszintet. Ez azért kulcskérdés, mivel a befektetők hosszú távon rizikósabbnak tartják a magyar gazdaságot, mint a lengyelt. Erről a meredek magyar hozamgörbe árulkodik. A 2 éves magyar papírok hozama alacsonyabb, a tízéves magyar kötvényeké pedig magasabb az azonos futamidejű lengyel papírok hozamához képest. A hosszú magyar hozamokban pedig egyre kevésbé észrevehető a kamatcsökkentés hatása, valamint a rövid lejáratú magyar papírok esetében az alacsony hozamban főszerepe van az új monetáris eszköztárnak - fogalmazott Németh.