Nem nyúlt az alapkamathoz az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi, idei utolsó kamatdöntő ülésén nem változtatott a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjén – közölte honlapján az MNB.. A kamatfolyosó két szélét sem módosította a testület. A jegybank döntése megfelel az elemzői várakozásoknak, a piac nem várt változást a monetáris kondíciókban.

Az MNB legutóbbi két ülésén sem módosított az alapkamat szintjén és a kamatfolyosó két szélét sem változtatta meg. Legutóbb szeptember 27-én emelt alapkamatot a monetáris tanács, akkor 125 bázispontos szigorítást hajtott végre az augusztusi 100 bázispontos emelés után. A szeptemberi ülést követően jelentették be az alapkamatemelési-ciklus leállítását.

A monetáris szigorítást a jegybank októberben rendkívüli bejelentéssel folytatta: többek között megemelte a rendszeresen megtartott jegybanki tenderek kamatát 18 százalékra. Ezt a rátát a piac azóta irányadónak tekinti.

Indokol a jegybank

Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját – áll a jegybank kamatdöntéséhez fűzött indoklásában.

Mint írják, az elmúlt negyedévben a világgazdasági növekedés lassult, és számos országban már a GDP csökkenése volt megfigyelhető. A jegybank szerint továbbra is érdemi bizonytalanságot jelent

• az elhúzódó orosz-ukrán háború,
• az európai energiaválság,
• és az általánosan emelkedő kamatkörnyezet.

A nyersanyag- és az energiaárak jelentősen mérséklődtek az elmúlt hónapokban, ugyanakkor az előző évekhez képest továbbra is magas szinteken alakulnak. Globálisan egyre több országban indult meg az infláció lassú mérséklődése. A világgazdaság lassulása, a kereslet gyengülése, a világpiaci energia- és nyersanyagárak, illetve a nemzetközi szállítási költségek csökkenése és a termelési láncokat érintő nehézségek oldódása 2023-tól a globális áremelkedés lassulásának folytatódását vetítik előre – olvasható a közleményben.

Kedvezőbben alakul az idei növekedés

2022 harmadik negyedévében lassult a magyar gazdaság növekedése. Októberben az ipari termelés növekedett éves bázison, míg az építőipar kibocsátása mérséklődött. A kiskereskedelmi forgalom március óta lassuló ütemben bővül, miközben az üzemanyag-kereskedelem nélkül számított értékesítések már csökkentek. A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta alacsony. A jegybanki közlemény szerint

a 2022-es éves növekedés összességében a korábban vártnál kedvezőbben alakul, miközben a magas frekvenciájú adatok az év végére a GDP bővülésének további lassulását vetítik előre.

Az MNB szerint a jövő évi növekedést mind belső, mind külső keresleti tényezők lassítják:

• a reáljövedelmek mérséklődése, az emelkedő vállalati költségek, az állami beruházások visszafogása és a szigorúbb kamatkörnyezet egyaránt hűtik a belföldi keresletet;
• az elmúlt hónapokban tovább mérséklődtek a nemzetközi termelési láncokat érintő nehézségek, ugyanakkor a háború és az azzal összefüggő szankciók továbbra is jelentős bizonytalanságot eredményeznek;
• a visszafogott globális konjunktúra mellett a növekvő hazai exportkapacitásoknak köszönhetően külpiaci részesedésünk emelkedése és a nettó export javulása várható, amit az akkumulátorgyártás dinamikus bővülése is támogat.

Javított növekedési prognózisán a jegybank

Novemberben az idei évre még 3-4 százalékos bővülést várt az MNB, viszont a keddi kamatdöntő ülést követően közzétett indoklás szerint

a hazai GDP 2022-ben 4,5–5 százalékkal, 2023-ban 0,5–1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3–4 százalékkal bővül.

2022 novemberében az éves összevetésben számított infláció 22,5, míg a maginfláció 23,9 százalék volt. A jegybank szerint az infláció növekedését döntően az élelmiszerár-emelkedés gyorsulása magyarázta. Az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, ugyanakkor a kiskereskedelmi értékesítési árakra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta a nyári csúcsértékeik alatt tartózkodnak – közölte az MNB.

Az üzemanyagokra érvényes ársapka kivezetése és a vártnál magasabb élelmiszer-infláció miatt az inflációs pálya a szeptemberi várakozásokhoz képest érdemben magasabban alakul. A jövő év elejétől az infláció lassulását külső és belső tényezők is támogatják. Az energia- és a nyersanyagárak, valamint a szállítási költségek várható mérséklődése, az értékláncokban lévő feszültségek oldódása és a globális konjunktúra lassulása tovább fékezi a külső inflációt. A belső tényezők közül az adóintézkedések bázishatásának kifutása, illetve a belső kereslet csökkenésének árazásokat fegyelmező hatása egyaránt támogatja a hazai infláció mérséklődését. A szigorú monetáris kondíciók elősegítik a másodkörös inflációs hatások elkerülését és az inflációs várakozások horgonyzását.

A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.

A kormány által bejelentett intézkedések és azok végrehajtása az MNB szerint várhatóan biztosítja a Pénzügyminisztérium által jelzett idei költségvetési cél elérését. Így az államadósság-ráta 2022 végére GDP-arányosan 74 százalék közelébe csökken. Az őszi hónapokban a gázárak mérséklődésével és a belső kereslet alkalmazkodásával párhuzamosan megkezdődött a folyó fizetési mérleg hiányának mérséklődése. 2023-tól a fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételeinek növekvő többlete és az egyre szélesebb körű energiapiaci alkalmazkodás gyors javulást eredményezhet. A normalizálódó világgazdasági környezet és cserearányok, valamint az elmúlt időszakban kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával a külkereskedelmi egyenleg érdemben javulhat, ami a folyó fizetési mérleg hiányának további csökkenését eredményezi. A magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv elfogadása jelentősen mérsékelte az európai uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanságot – olvasható az MNB indoklásában.

A jegybank indoklása végén közölte, hogy a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.

Nagyobb inflációt vár jövőre a jegybank

Az MNB 14,5-14,7 százalékra emelte idei inflációs prognózisát, a GDP-várakozását 4,5-5,0 százalékra emelte legfrissebb, decemberi Inflációs jelentésének kedden közölt főbb számai szerint. Az infláció a legfrissebb jelentés szerint jövőre 15-19,5 százalékos sávban lehet, a GDP pedig 0,5-1,5 százalékkal nőhet – ez utóbbiban nem volt változás a novemberi várakozásokhoz képest. Majd 2024-ben az infláció 2,3-4,5 százalékra lassulhat, a gazdaság bővülése pedig 3,5-4,5 százalék közötti ütemre gyorsulhat.

Az előző, szeptemberi Inflációs jelentésében a jegybank 3-4 százalékos idei GDP-növekedéssel és 13,5-14,5 százalékos inflációval számolt. Az inflációt akkor 2023-ra 11,5-14 százalékos sávba várták, a GDP-t pedig 0,5-1,5 százalék közé tették. A szeptemberi jelentésben 2024-re 2,5-4 százalékra lassuló inflációt, és 3,5-4,5 százalék közötti GDP-növekedést vártak.

Az MNB továbbra is biztosítja a devizát az energiaszámlához

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a jegybank délutáni háttérbeszélgetésén kijelentette, hogy a jegybank továbbra is kész biztosítani az energiaszámlához szükséges devizát. Ezt a jegybanki intézkedést októberben vezették be, de akkor még csak az év végéig vállalta ezt az MNB.

Az alelnök többször is hangsúlyozta, hogy „a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása indokolt”.

Kérdésre válaszolva Virág Barnabás elmondta, hogy

26-27 százalék körül alakulhat a decemberi inflációs adat,

miután az üzemanyagok ársapkájának eltörlése 2,5 százalékpontot jelent az inflációban – ennek 80 százaléka, 2 százalékpont decemberben, míg a fennmaradó része januárban jelenhet meg az adatokban.