Kamatdöntő ülést tartott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az alapkamat mértéke nem változott, továbbra is 13 százalék, ugyanakkor mostantól visszanyeri meghatározó szerepét, vagyis ez lesz újra legfontosabb jegybanki eszköz. A kamatfolyosót hosszú idő után szimmetrikusra változtatták: alsó széle, az egynapos jegybanki betét szintje 50 bázisponttal 12 százalékra csökkent, felső széle pedig 250 bázisponttal 14 százalékra.

Az alapkamat lesz a fő eszköz

A jegybank alelnöke, Virág Barnabás háttérbeszélgetés során indokolta a döntést és részletezte az intézkedéseket. Az alapkamat szintjén a jegybank október 1-jétől a jegybanki tartalékszámlán bármennyi pénzt befogad a bankoktól, annak kamatozó részére az alapkamatot fizeti. A egynapos betéti gyorstenderek még szeptember végéig megtartásra kerülnek az alapkamat szintjén, ami 100 bázispontos csökkentést jelent, utána azonban megszűnik az eszköz. A jegybanki devizaswap eszköz továbbra is megmarad a kamatfolyosó alsó szintjének értékével.

Továbbra az infláció a fő ellenség

Az inflációt továbbra is igen magasnak találják, még ha csökkenő trendet is mutat. A további monetáris politikát a beérkező adatok fogják befolyásolni, nem várható, hogy robotpilóta üzemmódban, havonta azonos mértékben, automatikusan folytatódjon a kamatcsökkentési ciklus. Év végére 7-8 százalékos inflációt várnak, ami még mindig magas, ezért továbbra is ennek csökkentése lesz a fő feladat.

Várható folyamatok

Szeptember folyamán a várható érték alapján a jegybanki alapkamat már reálkamatot jelent, amely növekedni fog az év hátralévő részében. A folyó fizetési mérleg nagyot javult, így hiánya 1 százalék alatti lesz idén. A gazdasági növekedés idén 0 körül várható fél százalékos hibahatárral, a következő két évben 3-4 százalékos szintet várnak. Az idei infláció éves szinten 17,9 százalék lehet, jövőre 4-6 százalékos mérték várható, 2025-ben visszatérhet a 2-4 százalék közti jegybanki toleranciasávba.

Összességében a tavaly októberben bevezetett rendkívüli monetáris politika, melynek célja akkor a forint árfolyamának stabilizálása volt, véget ért, így a monetáris politika egy új szakasza kezdődik. A jegybank hangsúlyozza, hogy a monetáris politika óvatos lesz, figyelembe veszi a felfelé mutató inflációs kockázatokat. A jelenlegi évvégi kamatvárakozások 11 százalék körül állnak, de hogy milyen lesz a tényleges szint, azt az infláció alakulása és a pénzügyi piacok helyzete fogja meghatározni.

Jövőre olyan kamatpályát várhatunk, ami megfelel az infláció alakulása által támasztott követelménynek, emellett a pénzügyi stabilitást lehetővé teszi, ami leginkább a stabil forintárfolyamra vonatkozhat. Logikusan ez reálkamatot jelenthet nem csak az infláció tekintetében, hanem a főbb devizákhoz képest is. Az eurózóna alapkamata 4 százalék, a dollár esetében jelenleg 5,5 százalék a mérvadó jegybanki szint. amíg ezek a szintek fennállnak, nehéz elképzelni, hogy a forint alapkamata 6-7 százalék alá csökkenjenek.