A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály szerint a kutatás-fejlesztési támogatás intenzitása nem haladhatja meg

  • az alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100 százalékát,
  • az ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50 százalékát,
  • a kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25 százalékát,
  • a megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50 százalékát.

Az ipari kutatás és a kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető, továbbá 15 százalékponttal növelhető, ha

  • a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával vagy legalább két tagállamban vagy egy tagállamban és egy, az EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több mint 70 százalékát,
  • a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján.

Az Ipari kutatás és a kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 80 százalékáig növelhető. A megvalósíthatósági tanulmány esetén a támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

Az elszámolható költségek körébe tartozik - egyebek mellett -

  • a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,
  • az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatók el,
  • az épületek és a földterület költsége.

A jogszabály kitér a regionális repülőterek támogatására is. A repülőtérnek valamennyi potenciális felhasználó előtt nyitva kell állnia. Nem nyújtható támogatás meglévő repülőtér áttelepítéséhez vagy új személyforgalmi repülőterek létesítéséhez, beleértve a meglévő repülőterek személyforgalmi repülőtérré történő átalakítását is. (Megjegyezzük, hogy szóba került a kecskeméti katonai repülőtér kétfunkcióssá tétele.) Az érintett beruházás nem haladhatja meg az észszerű forgalmi előrejelzések alapján a középtávon várt forgalom fogadásához szükséges mértéket.

Nem nyújtható beruházási támogatás meglévő, menetrend szerinti légi járatokat üzemeltető repülőtértől 100 kilométeren belül elhelyezkedő és onnan gépjárművön, buszon, vonaton vagy nagysebességű vonaton 60 percen belül megközelíthető repülőtérnek. Az előbbi megkötések nem alkalmazandó azokra a repülőterekre, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg a 200 ezer főt, amennyiben a beruházási támogatás következtében a repülőtér átlagos éves utasforgalma valószínűsíthetően nem emelkedik 200 ezer fő fölé a támogatás odaítélését követő két pénzügyi évben.

A beruházás támogatása nem haladhatja meg

  • az elszámolható költségek 50 százalékát azon repülőterek esetében, amelyeknek átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben egymillió és hárommillió fő között alakult;
  • az elszámolható költségek 75 százalékát azon repülőterek esetében, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma
  • a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg az egymillió főt.