A pénzügyi válság kitörése után nyolc évvel a gazdasági fellendülés kiábrándítóan gyenge világszerte - állítja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, Gazdasági kilátások című jelentésében. Eszerint a világgazdaság a tavalyihoz hasonlóan idén is 3 százalékkal növekedhet, ami jövőre 3,3 százalékra gyorsulhat. A világkereskedelem bővülése is visszafogott marad.

Az elemzés szerint a feltörekvő gazdaságokat főleg a nyersanyagárak összeomlása, a fejlett gazdaságokat pedig a bérek lassú emelkedése, illetve a beruházások visszafogott bővülése húzza le. A feltörekvőknél a pénzügyi instabilitás kockázata is fennáll, miután magas adósságuk révén sérülékenyek a tőkekiáramlásra és a vártnál lassabb növekedés hatására.

Kapcsolódó

Rossz válaszok

A kockázatok több országban a nehézségekre adott hatékony válaszok hiányából is fakadnak. Európában ilyen például a menekültválságra adott válasz, valamint több országban a költségvetési megszorítások népszerűtlensége. Az Egyesült Királyság EU-tagságáról szóló referendum már bizonytalanságot teremtett, a kilépés pedig jelentős negatív hatással lenne Európa és más térségek növekedésére - állapítja meg az OECD.

Reálgazdasági növekedés az OECD országokban (év/év, százalék)*
Régió20162017
Világgazdaság33,3
OECD1,82,1
USA1,82,2
Eurózóna1,61,7
Japán0,70,4
Nem OECD-tagok3,94,4
Kína6,56,2
Munkanélküliségi ráta (%)6,46,2
Infláció (%)1,11,8
Világkereskedelem növekedése (GDP %-ában)2,13,2
*OECD tagállamok, kivéve ahol máshogy jelölve
Forrás: OECD Economic Outlook, 2016. június

Kínában a hirtelen gazdasági lassulás veszélye csökkent a gazdasági ösztönző lépések hatására, de az intézkedések vélhetően lassítják a gazdaság szerkezetének átalakítását és növelik a pénzügyi kockázatokat, amelyek hosszabb távon jelentkeznek.

Hogy ebből a lassú növekedésből kitörjön a világgazdaság, az OECD elemzői szerint átfogóbb nemzeti politikákra, jobb költségvetési tervezésre és strukturális reformokra lenne szükség az alkalmazkodó monetáris politikák alkalmazása mellett. Utóbbival kapcsolatban megjegyzik, hogy újabb monetáris lazítások már kevésbé lennének hatékonyak, mint a múltban, néhány esetben pedig kifejezetten károsak lennének.

Van lehetőség

A szervezet szerint több országnak van költségvetési mozgástere, így az állami beruházások növelésével lehetne tenni valamit a helyzet javításáért. Emellett szinte minden országnak van arra is lehetősége, hogy a költségvetési kiadásait növekedés szempontjából kedvezőbb intézkedések felé csoportosítsa át.

Az állami beruházásoknál országok között összehangolt intézkedések kellenének, amelyek magas növekedési hatással járnak. Ezek a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül lendíthetnék fel a keresletet. A strukturális reformok iránti kollektív elköteleződés növelné a termelékenységet, illetve javítaná a forráselosztást és a makrogazdasági politikákra is támogatólag hatna.

A gyenge globális növekedést és több országban az egyre növekvő egyenlőtlenséget látva az OECD úgy véli, hogy a strukturális reformoknak a kereslet lehetséges rövid távú előnyeire, valamint a foglalkoztatás hosszú távú javítására irányuló intézkedésekre, illetve a termelékenység növelésére és a befogadóbb növekedésre kellene összpontosítaniuk.

Mi a helyzet Magyarországon?

Idén a gazdasági növekedés az állami beruházások átmeneti visszaesése miatt - amit az uniós források felhasználásának most induló új ciklusával indokol az elemzés - mérséklődik, de 2017-ben ismét lendületet vehet az ország - derül ki az OECD legfrissebb jelentéséből. Igen ám, csakhogy az OECD a Magyarországra vonatkozó előrejelzési adatain több ponton változtatott a közel egy hónapja kiadott országjelentéshez képest.

Így például a 2016-os növekedési várakozáson jelentősen rontott, a 2017-es adaton kicsit javított a nemzetközi szervezet. Míg a májusi elemzésben 2016-ra 2,5 százalékos növekedés szerepelt, a legfrissebb jelentésben mindössze 1,6 százalékos GDP-bővülés áll, 2017-re vonatkozóan pedig a 3 százalékos prognózishoz képest kissé gyorsabb, 3,1 százalékos növekedés szerepel.

Infláció és kamatemelés?

Az OECD most úgy látja, hogy a magánfogyasztás stabil marad, a foglalkoztatás tovább emelkedhet - a még mindig nagy volumenű közmunkával jelentősen megtámogatva -, a gazdasági pangás és az alacsony energiaárak egyszeri hatásának eltűnése pedig élénkítheti a pénzromlás ütemét a jövő évben.

Az inflációt illetően az OECD erre az évre a májusinál alacsonyabb, 0,7 százalék helyett mindössze 0,1 százalékos pénzromlást vár, a jövő évi 1,7 százalékos adaton nem változtatott. Amint viszont az infláció meglódul - 2017 végére - úgy a jegybanknak is vélhetően meg kell fontolnia, hogy semlegesebb monetáris politikai irányvonal felé mozduljon el - véli a szervezet.

Magyarország fő makrogazdasági mutatói (előrejelzés)
Mutatók20162017
GDP (év/év, %)1,6
3,1
Munkanélküliségi ráta (éves átlag, %)5,85,3
Fogyasztói árindex (év/év, %)0,11,7
Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP %-ában)4,9
4,6
Költségvetési egyenleg (GDP %-ában)-1,9-2,6
Bruttó államadósság (GDP %-ában)74,373,3
Forrás: OECD Economic Outlook, 2016. június

Beindul a költekezés

A költségvetési irányvonal nagyjából semleges marad idén, de 2017-ben expanzívvá válik, amint az állami beruházások, a közalkalmazotti bérek és a lakástámogatások elkezdenek emelkedni. Ez azonban fokozott gazdasági feszültségekhez vezethetnek - figyelmeztet az OECD. A nemzetközi szervezet legfrissebb előrejelzésében csak a jövő évi deficiten változtatott, most a májusi 2,5 százalék helyett 2,6 százalékos hiánnyal számol.

Az OECD a magyar folyó fizetési mérleg várható többletét is mérsékelte: 2016-ban a májusi elemzésben szereplő 5,4 százalékos GDP arányos többletet 4,9 százalékra csökkentette, a 2017-es 5,1 százalékos szufficitet pedig 4,6 százalékra vágta.

Emellett a legfrissebb elemzésben a maastrichti definíció szerint számolt bruttó államadósság is magasabb: erre az évre a májusi 74 százalékos GDP-arányos adóssággal szemben most 74,3 százalék szerepel, míg a jövő év esetében a májusban prognosztizált 73,1 százalékot emelték 73,3 százalékra.

A közmunkát le kéne építeni!

A termelékenység növekedése a globális pénzügyi válság óta alacsony. A vállalatok versenyképesebbé tételéhez és a megfelelően képzett munkaerőhöz széles körű strukturális reformok kellenek - olvasható a jelentésben. Az OECD különösen a bürokrácia csökkentését emeli ki, illetve azt, hogy javítani kellene az átláthatóságon, valamint a jogszabályi környezet stabilitásán és a jogalkotáson.

Jóllehet a munkanélküliségi rátára vonatkozó előrejelzésén nem változtatott az OECD májusi prognózisához képest, a legfrissebb elemzésben a szervezet újra megjegyzi: a GDP 0,5 százalékára rúgó közmunkaprogramot fokozatosan le kellene építeni, ahogy a magánszférában is bővülnek a foglalkoztatási lehetőségek.

A munkaerő-piaci tréningek hatékonyabbá tétele mellett javítani kellene a szakképzést, a munka és család között egyensúlyt, valamint az élethosszig tartó tanulást célzó intézkedéseket is. Egy átfogó kis- és középvállalkozásokra irányuló stratégia lendületesebbé és befogadóbbá tehetné a gazdaságot - jegyzi meg az OECD jelentése.

Kockázatok

A kockázatokat illetően az elemzés megjegyzi, hogy ha a foglalkoztatás a vártnál jobban növekszik, az nagyobb lendületet adhat a magánfogyasztásnak, illetve ha az infrastrukturális beruházások a vártnál jobban alakulnak, akkor a 2016-os növekedés erősebb lehet.

A külső kockázatok azonban inkább negatívak. A vártnál gyengébb világkereskedelmi fellendülés negatív hatással lehet az exportra. Egy európai pénzügyi válság az MNB-t a vártnál hamarabb szigorításra kényszerítheti. Ha az átmeneti határellenőrzések fennmaradnak Európában, az korlátozhatja az áruk- és szolgáltatások, valamint a munkaerő szabad áramlását, ami a magyar munkaerőt és az exportőröket érintheti kellemetlenül.