Az Európai Bizottságnak (EB) tudatában van annak, hogy a magyar parlament benyújtotta és már meg is vitatta az alaptörvény negyedik módosítását és a jövő héten már zárószavazást is tartana erről - mondta Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője arra az újságírói kérdésre reagálva, amely civil jogvédő szervezetek azon lépésére vonatkozott, melynek során a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) levélben fordult az Európa Tanács főtitkárához, illetve az Európai Unió alapjogi biztosához, és tájékoztatta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevőit Magyarország Alaptörvényének tervezett negyedik módosítása ügyében. A civilek elsősorban azt kérték, hogy a Velencei Bizottság véleményezze az Alaptörvény tervezett módosítását, mert az sérti a demokrácia és a jogállam értékeit.

Az Európai Bizottság szóvivője ugyanakkor leszögezte, az EB mindaddig nem kommentálja a módosításokat, amíg azokat el nem fogadja a magyar parlament és nem születik meg a törvény végleges szövegezése - ezek hiányában nem tudja vizsgálni, hogy a tövény megfelel-e az uniós jognak. Hangsúlyozta azonban, hogy az Európai Bizottság kiemelt figyelemmel követi a fejleményeket, és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány tartja magát a korábbi kötelezettségvállalásához, valamint hogy az elfogadott törvény tiszteleben tartja majd az uniós jogot mind szövegezésében, mind szellemében.

Az Európai Bizottság - akárcsak eddig - minden olyan eszközzel élni fog, amelyre az unió alapszerződései lehetőséget adnak, hogy az uniós jognak érvényt szerezzen - tette hozzá.

Felszólítás érkezett az Európa Tanácstól

Szerdán Thorbjorn Jagland, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára is felszólította a magyar kormányt, hogy halassza el a jövő hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról, és tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság - írja az MTI.

"Aggályosnak tartom az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével" - áll Jagland szerdai nyilatkozatában. A főtitkár szerint a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített.

"Ez azt a benyomást kelti, hogy a kormány az Alkotmánybíróság felülbírálására kívánja felhasználni kétharmados parlamenti többségét, és ez veszélyeztetheti a fékek és ellensúlyok demokráciákon belüli alapelvét" - fogalmazott Jagland az MTI szerint.

A főtitkár szerint a magyar kormány újra be akarja vezeti azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített. A kérdéskör olyannyira összetett, hogy azt szakértőknek kell megvizsgálniuk, ezért szükség van arra, hogy véleményt alkosson az ET égisze alatt működő alkotmányjogi szakértői testület, a Velencei Bizottság - tette hozzá. Jagland amiatt is aggodalmának adott hangot, hogy az átfogó módosítást már jövő hétfőn el akarják fogadni.

"Ez nem hagy teret a szakértői véleményezésnek, illetve a megfelelő eljárásnak Magyarországon" - állapította meg. Felszólította a magyar kormányt, hogy halasszák el a szavazást, és kifejezte meggyőződését, hogy a Velencei Bizottság a lehető legrövidebb időn belül áttekinti a szöveget. Jagland nyilatkozatát azután tették közzé, hogy aggodalmának adott hangot a negyedik magyar alaptörvény-módosítási javaslat miatt az ET parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője, aki február 25. és 27. között látogatást tett Magyarországon.

Kerstin Lundgren svéd és Jana Fischerová cseh képviselő megállapította: a módosítási javaslat visszahoz számos olyan előírást, amelyet a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek, a Velencei Bizottság pedig az európai normákkal ellentétesnek minősített.

A két képviselő abból a célból tett látogatást Magyarországon, hogy jelentést készítsen arról, indokolt-e, hogy az Európa Tanács úgynevezett monitoring eljárást indítson Magyarország ügyében. A tervek szerint a jelentést áprilisban beterjesztik az ET parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága elé.

A strasbourgi székhelyű, 47 európai országot összefogó ET tevékenysége főként arra irányul, hogy figyelemmel kísérje a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartását a tagországokban. EU-tagállam ellen az ET - amely egyébként teljesen különálló szervezet az uniós intézményrendszertől - korábban még nem indított monitoring eljárást.

Az ET közleménye szerint a két képviselő szeretne tárgyalásokat folytatni Budapesten a magyarországi alkotmányos keretekkel és a médiaszabályozással kapcsolatban továbbra is meglévő aggodalmairól, valamint a további jogszabály-módosítások lehetőségeiről.

Lundgren és Fischerová, az ET parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője előzőleg 2011 júliusában, majd 2012 februárjában is járt Magyarországon.