Holnap ismét benyújtja a Közigazgatási és Igazságügyminisztérium az Alaptörvény soron következő, ötödik módostását - mondta Répássy Róbert, a tárca államtitkára sajtótájékoztatóján. A legfrissebb módosítás tartalmazni fogja összes kifogást, amelyet az unió megfogalmazott a magyar alaptörvénnyel kapcsolatban.

A legfontosabb változás az lesz a kormány korábbi javaslattervezetéhez képest, hogy nem korlátozza a politikai kampányt. Vagyis nemcsak a közmédiában lehet majd hirdetni, hanem valamennyi televíziócsatorna közzétehet politikai kapmányhirdetéseket. Az nem változik ugyanakkor, hogy ezek a hirdetések csak ingyenesek lehetnek. Répássy felhívta a figyelmet, hogy a korlátozás és a kiogás csak a tévés reklámokra vonatkozott, a többi orgánum - sajtó, portálok, rádió - nem kapott volna semmilyen béklyót.

A módosítás célja, hogy minden politikai oldal egyenlő esélyekkel induljon, a nyilvánosság elérése ne jelenthessen előnyt. Az unió ezt a szabályozást nem a hazai parlamenti választások miatt tartotta annak idején problémásnak, hanem az európai parlamenti választások esetében látott vitás pontokat. A lényegen persze ez nem változtat, sem a tavaszi parlamenti, sem az őszi önkormányzati, sem az európai parlamenti választási kapmányban nem kap kizárólagosságot a közmédia.

Korábban a kormány már benyújtott egy ötödik módosítást, amely néhány uniós kifogásnak eleget tett. Így mindenképp kikerül az alaptörvényből az eljáró bíróság kijelölésének jogintézménye. Szintén kivette az erdeti szövegből a kormány azt a lehetőséget, hogy alkotmánybírósági, uniós vagy európai bírósági döntések miatt visszavont adókat más különadókkal helyettesíthesse a kormány. Hozzá kell tenni azonban, hogy más helyen - nem az alaptörvényben, hanem a gazdasági stabilitásról szóló törvényben - helyet kapott egy ezzel szinte megegyező lehetőség.

Amíg az államadósság meghaladja a GDP 50 százalékát, a kormánynak lehetősége van különleges intézkedésekre, ha a kiadások nem fedezhetők a költségvetésből. Az átcsoportosítás és előirányzat módososítása mellett adók, járulékok emelése vagy bevezetése is szóba jöhet.

Szintén a korábbi javaslatban szerepelt, hogy az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezésre egyedi ügyben alkalmazott jogszabállyal összefüggő normakontroll-eljárásában a 30 nap helyett 90 napos határidőt kap.

Répássy azt mondta, az új szöveg, és az, hogy minden uniós kifogást orvosolni próbál a kormány azt a célt szolgálja, hogy az EU ne találjon fogást Magyarországon. Ezek a kifogások ugyanis az államtitkár szavai szerint csak ürügyek voltak, semmi egyéb. A módosítások október elsejétől lépnek hatályba.