A bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló javaslatokat Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter péntek este terjesztette a Ház elé.

"Az Alkotmánybíróság (Ab) júliusi döntésének megfelelően 65 évben határozná meg a kormány a bírói jogviszony felső korhatárát" - magyarázta a törvényjavaslat benyújtása után, szombat délelőtt az igazságügyi államtitkár az MTI-nek.

Répássy Róbert felidézte, hogy az Ab szerint a bírák jogviszonyának megszűnését - garanciális okokból - minden bíróra egységes, kétharmados törvényben rögzített korhatárral kell meghatározni. Ezért a kormány az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek módosításával az Európai Unió tagállamainak többségében alkalmazott 65 éves korhatárt kívánja bevezetni. Az alaptörvény-módosítás 2013. január 1-jén lépne hatályba, de a 65 évesnél idősebb bírák 2014. január elsejéig maradnának hivatalban.

A bírósági vezetői tisztségre ennél alacsonyabb, 62 éves korhatárt állapít meg a kabinet javaslata - folytatta -, mégpedig annak érdekében, hogy olyan pályázókat nevezzenek ki ezekre a posztokra, akik a hatéves vezetői megbízatás legalább felét ki tudják tölteni.

Nyugdíj vagy illetmény

Az indítvány a hatályos nyugdíjszabályokkal összhangban megszünteti azt a lehetőséget, hogy a bírák egyidejűleg nyugdíjban és bírói illetményben is részesüljenek: a jövőben választaniuk kell az aktív és a nyugdíjas státus között - részletezte Répássy.

A kormány-előterjesztés az ügyészek esetében is hasonló szabályokat tartalmaz, továbbá 2014-től a közjegyzőknél és a bírósági végrehajtóknál is bevezetik a 65 éves szakmai korhatárt. "Ezzel az igazságszolgáltatás minden közhatalmat gyakorló résztvevőjére egységes korhatár lesz érvényes" - mondta az igazságügyi államtitkár.

A január elsején életbe lépett, részben alaptörvényi szintű, az átmeneti rendelkezésekben is rögzített új szabályozás a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről - amely 1869 óta állt fenn - az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentésüket kapcsolta. E szabályozás szerint a következő években a bírák nyugdíjkorhatára az általános öregségi nyugdíjjal együtt emelkedett volna 65 évre.

Schmitt 194 bírói felmentést írt alá

Schmitt Pál államfőként március 29-én 194 bíró felmentő határozatát írta alá, Áder János pedig július 6-án mintegy negyven hasonló dokumentumot látott el kézjegyével.

Az Ab július 16-án hirdette ki azt a döntését, amelyben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vitatott rendelkezéseket. Indoklásában hivatkozott többek között a bírói függetlenség és elmozdíthatatlanság jogállami értékére, amely az évszázados európai és magyar alkotmányos hagyományokban rögzült. Az Ab szerint a törvényhozónak széles körű mérlegelési lehetősége van a bírák nyugdíjkorhatárát illetően, ám a vizsgált esetben a korhatár radikális csökkentése és az intézkedés gyorsasága alkotmányellenes. Az Ab a lehető legszorosabb, 7-7 arányú szavazása során Paczolay Péter elnöki voksa döntött.

A bírák nyugdíjkorhatár-csökkentését nemzetközi fórumok is vizsgálják

Még az Ab-döntés kihirdetése napján Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere. kormány pedig a tervek szerint rövid időn belül javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére.

Három nappal később, július 19-én Paczolay Péter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a testület döntéseinek végrehajtására szólított fel. Az Ab döntéseit meg kell valósítania a törvényhozónak, ez a jogállamiság egyik legfontosabb kritériuma - mondta akkor a taláros testület elnöke.

A magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését vizsgálják nemzetközi fórumok is. Az uniós Európai Bizottság a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnál kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A bíróság a brüsszeli bizottság kérésének megfelelően gyorsított eljárásban már szeptemberben tárgyalja a kérdést.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is vannak már a magyar bírák nyugdíjazásával kapcsolatos beadványok, több mint százan fordultak ehhez a fórumhoz. Mindkét nemzetközi bíróság előtt az egyik központi kérdés lesz, hogy diszkriminatív-e a magyar állam döntése.