Minden csak pénz kérdése, örökérvényű az igazság az albérletpiacon is. Igazából senki nem panaszkodhat kínálat akad - mind Budapesten, mind pedig az ország nagyvárosaiban. Új lakásra - az elmúlt különféle kormányzati családtámogatási programok ellenére - egyre kevesebbeknek telik. Az újonnan épülő otthonok áraiba már réges-régen, egy az egyben beépültek a visszatérítendő és vissza nem térítendő kedvezmények. Ráadásul a Babaváró program is átalakult 2024-től pedig a CSOK is csak a kistelepüléseken jelent segítséget. A munka, az oktatás pedig általában nem itt van.

Amióta világ a világ, a meghirdetett munkahelyek zömmel a fővároshoz kötik az aktív réteget, ahogy a felsőfokú oktatás is sokakat kényszerít a nagyvárosokba.

Az, hogy nem lettek olcsóbbak az albérletárak, sőt folyamatos a drágulás egyáltalán nem meglepő: nőttek a fenntartási költségek, egy esetleges felújítás is horror drága lett, meg aztán a bérbeadók is olvasnak újságot

- a kétszámjegyű, bár messze nem mindenki által megtapasztalt keresetemelkedést igyekeznek a bérleti díjakba is belekalkulálni. 

A KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint - a viszonylag gyengébb április után - májusban visszatért a lendület, országosan és Budapesten is kitart a 10 százalék feletti éves drágulás, sőt a dél-dunántúli, az észak- és dél-alföldi régióban még ennél is nagyobb mértékben. Az igazsághoz az is hozzátartozik persze, hogy a növekedési ütem valamelyes lassul, hiszen akármennyit azért mégsem tudnak kigazdálkodni a lakásbérlők.

A drágulás miatt a jelenlegi bérleti díjak már súrolják a fizetőképesség felső határát. Ezt jól szemlélteti, hogy idén az albérletárak havi növekedési üteme lefeleződött, vagyis a januári 1,5 százalékról 0,7 százalékra mérséklődött.

- írta az Economx-nak elküldött elemzésben Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Pontokra várva

Érdemes persze azt is hozzátenni, hogy még csak az albérletpiaci előszezonban vagyunk, az egyetemek ponthatárai július 24-én jelennek meg - utána

indulhat a szokásos roham, a vad keresés, a piacon pedig nagyon várnak erre, a kínálat egyre nagyobb ütemben bővül.

A kiadó lakóingatlan-hirdetések száma 40 százalékkal nagyobb a két évvel ezelőttinél, június elején összesen országosan több mint 14 ezer kiadó lakás és házból válogathattak a bérlők a legismertebb ingatlanos portálon. A fővárosban pedig több mint 9 ezer lakóingatlan vár bérlőre.

Az átlagos bérleti díj Budapesten 250 ezer forint.

Továbbra is a XI., a XIII. kerületben a legnagyobb a kínálat, ezekben a városrészekben egyaránt 260 ezer forint az átlagos lakbér.

Ami fővárosi albérletpiacon illeti a tapasztalatok szerint havi 200 forint lehet az a fájdalomküszöb, amit ha egy átlagfizetésből nem is túl könnyen, azonban dolgozó párként, vagy összeálló lakótársakkal még ki lehet fizetni. 

A Facebookon egy164 ezer taggal rendelkező csoport is létezik, ahol épp ebben a kategóriában keresi egymást a potenciális bérlő és a bérbeadó - habár itt a kereslet jellemzően meghaladja a kínálatot. 

Tényleg kirívó ami Budapesten történik?

Nem egyszerű a körtét az almával összehasonlítani, pláne, hogy a régióban mindenhol magasabb az átlagbér, mint a magyar fővárosban, az eladó lakások négyzetméteráraira pedig különösen igaz ez. Az egyik kivétel talán Bukarest, ahol bár minimálisan magasabb már a fizetés, ám a bérlés olcsóbb, mint Budapesten. 
Összehasonlításunkhoz a numbeo.com adatait vettük alapul amely szerint
a budapesti nettó átlagbér 422 ezer forint lehet, egy egyszobás lakás bérleti díja a központhoz közel 234, a külvárosban 181 ezer forint lehet havonta. 

Az egész Európára kiterjesztett bérlési indexük alapján Budapest a 123-ik helyet foglalja el a nagyvárosok közül, a megélhetési költségekkel kalkulált adat szerint pedig a magyar főváros „csak” a 120-ik legdrágább nagyváros Európában. Az első öt egyébként mind svájci település. 

Kép: Economx
Az adatokat szemlélve nem lehet elmenni amellett a tény mellet sem, hogy egyes városokban, mint például Bécs, nemcsak a fizetés veri kenterbe a magyart, de a lakhatás is alapjognak számít. Ennek megfelelően nem csak piaci bérleti konstrukció létezik, hanem a város magas színvonalú és sokak által hozzáférhető önkormányzati bérlakásállománnyal rendelkezik. A bécsi önkormányzat közvetlenül 220 ezer lakás tulajdonosa és – a kiválasztott ingatlanfejlesztőkön keresztül – további 200 ezer lakás felett rendelkezik. Ezzel a főváros lakáspiacának közel felét fedi le. 

Ahogy a Forbes.hu cikkéből kiderül: az albérleti díjakat az Österreichisches Mietrechtsgesetz, vagyis az osztrák albérleti törvény szabályozza. Eszerint jelenleg a legmagasabb bérleti díj nettó 6,5 euró (2580 forint) lehet négyzetméterenként egy A-kategóriás lakás esetén. Ez legalább 30 négyzetméteres lakást jelent, tehát például egy 50 négyzetméteres lakás bérleti díja legfeljebb 129 ezer forint lehet Európa legélhetőbb városában. 

Visszatérve Magyarországra a legerősebb albérletpiaccal rendelkező vármegyeszékhelyek, egyben fontos egyetemvárosok közül Debrecent 230 ezer forintos átlagos havi bérleti díj jellemezte június elején. A szegedi albérletek 159 ezer, a pécsiek 140 ezer, a győriek 180 ezer forintnál tartottak ekkor, Miskolcon viszont alacsonyabbak az árak, az átlagértékük ugyanis havonta 110 ezer forint volt június elején - derül ki ugyanebből az elemzésből.

Naná, hogy számít a lokáció - ahogy a szimpatikus bérlő is

Budapesten kis túlzással ki lehet jelenteni, hogy a keresések az I, II, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XI, XIV, XXII -ik kerületekre korlátozódnak. Az is igaz, hogy sokat számít, hogy a városnak melyik részén lesz a leendő munkahely vagy oktatási intézmény, van-e normális, lehetőleg kötöttpályás közlekedés, autóval közlekedők számára pedig fontos szempont az ingyenes vagy fizetős parkolási lehetőség. 

Az irodaházak-közeli, metróval elérhető, gépesített, légkondis, bútorozott lakás, lehetőleg liftes házban, emeleten, mások által is körbefűtve, szabadtéri sportolási lehetőséggel a környéken a tuti nyerő, ám ennek meg is szokták kérni az árát. 

A kéthavi kaució mondhatni sztenderd, ahogy a minimum egy év is szokásos kitétel szinte minden esetben. 

Lapunkkal egy olvasónk is megosztotta tapasztalatait: több lakása is van kiadó, általában hosszú távra adja bérbe őket. Jelenleg érzett némi fluktuációt, ám ezúttal sem volt nehéz kiadnia az egyik felszabadult lakását - igaz nagyon sokat segített a metróhoz és pályaudvarhoz való közelsége, a valamivel 200 ezer forint alatti, rezsi nélküli havi bérleti díj, valamint az ingatlan élhető mérete. 

Elmondása szerint érdeklődőből egyáltalán nincs hiány, szerinte a bérbeadók nyugodtan válogathatnak közülük. A hirdetésekre egyébként nem feltétlenül csak magyarok jelentkeznek, hanem itt dolgozó külföldiek is, sőt, mostanában igen sok lett az orosz és az ukrán érdeklődő, akik általában privát üzenetekben kommunikálnak. 

Továbbra is jellemző azonban, hogy a tulajdonosok tartanak az idegenektől, az adott esetben nehézkesebb kommunikációtól. A szokásos adminisztráció - bérleti szerződés, közjegyző, kiköltözési nyilatkozat okiratba foglalása - az esetükben sem mellőzhető, pláne ha bérbeadóként be akarjuk magunkat biztosítani. 

Érdekes jelenség hogy nemcsak a lakások kerülnek fel a hirdetési oldalakra, de sok esetben maguk az albérlet-keresők hirdetnek:

magányosok, párok, szelfivel vagy családi fényképpel, mi több, kisebb önéletrajzzal igyekeznek jó benyomást kelteni és így keresnek lakást.

Manapság már alap, hogy a tulajdonos alaposan kikérdezi a potenciális bérlőt - akár személyes dolgokat is érintve - mint például a dohányzás vagy a bulizási szokások és persze a fix jövedelem, lehetőleg bejelentett munkahellyel. Természetesen az albérlet-keresők többsége már elég rutinos, pontosan tudja, mi a jó válasz a kérdésekre, ahogy azt is, hogy a kedvenc klarinét vagy a szőrét egyáltalán nem hullató labrador emlegetését jobb a beszélgetés végére hagyni.