Áprilisban 11,278 milliárd forintnyi pénzügyi tranzakciós illetékbevétel folyt be a költségvetésbe - tudta meg a Figyelő. Ez az elmúlt hónapok legalacsonyabb havi adata, az időarányosan tervezett összeg felét sem éri el. Könnyen elképzelhető, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által kalkulált 80 milliárd forintosnál is nagyobb lehet az elmaradás.

Áprilisban is kevés folyt be

Egyre látványosabb a pénzügyi tranzakciós illeték esetében a bevétel-elmaradás. A portál információi szerint ugyanis áprilisban 11,278 milliárd forint folyt be az államhoz, így eddig összesen 38,8 milliárd forintos bevétel teljesült. Az időarányos tervek szerint április végéig 82 milliárd forintnyi bevételnek kellett volna teljesülnie.

A lap megkereste az NGM-et, azonban a válaszból nem derült ki, mire készül a tárca. Megismételték ugyanakkor a Varga-csomag harmadik lépcsőfokát, miszerint erre akkor kerülhet sor, ha az Európai Bizottság szerint nem lesznek elegendőek a megelőző intézkedések.

Ha ilyen ütemben érkeznek a milliárdok ebből az új adónemből, akkor az is előállhat, hogy a 301 milliárd forintos pénzforgalmi bevételi előirányzattal szemben 150-160 milliárd forint érkezik csak be. Ezek azonban csak megközelítő becslések, elképzelhető ugyanis, hogy a tranzakciók szezonalitása miatt figyelhető meg ekkora elmaradás az év első felében.

Mi lehet a háttérben?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a bevételek elmaradását firtató kérdésekre korábban úgy válaszolt, hogy a piaci szereplők gyorsan reagáltak az illeték bevezetésére és racionalizálták tranzakcióikat. Emellett az illetékbevételek előzetes becslésének nehézségét emelte ki a tárcavezető, az NGM illetékeseinek ugyanis nehéz dolguk volt az új adónem várható hatásainak felmérésére.

Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy a pénzügyi tranzakciós illetékbevétel esetében is egy szezonalitás jelentkezik, mint más adóbevételek esetében. A portál banki szakemberekre hivatkozva azt írta, hogy az első félévben általában gyengébb fizetési forgalom jelentkezik, a harmadik negyedév erősebb, míg az utolsó negyedév a kiemelkedő.

A pénzügyi tranzakciós illetékbevétellel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nem ismert, mely területen jelentkezik az elmaradás: a hitelintézetek által fizetett bevételek esetében, vagy az államkincstár oldalán maradnak el a befizetések. Az NGM korábbi válasza pedig arra utal, hogy erre nem is derülhet fény a jövőben (most Péterfalvi Attilánál, a Nemzeti Adatédelmi és Információszabadság Hatóság elnökénél pattog a labda).

Hozzányúl a kormány?

Az illetékbevétellel kapcsolatos kockázatokat a kormány is látja. Nem véletlen ezért, hogy Varga Mihály múlt heti csomagjában a harmadik lépcsőfok keretében bejelentette: szükség esetén a kormány hozzányúl a tranzakciós illetékhez (kulcsot emel, esetleg a 6000 forintos felső határt), kiszivárgott hírek szerint duplázná az illeték kulcsát.