Miközben az online kiskereskedelem robbanásszerűen növekedik, a hagyományos boltok hálózata folyamatosan zsugorodik, így 2010 óta országszerte csaknem 40 ezer üzletet kellett végleg bezárni - húzta alá Josef Sanktjohanser, hozzátéve, hogy "ahol haldoklik a kiskereskedelem, ott a belváros egésze megrendül".

A folyamat feltartóztatásához az ingatlanfejlesztők beruházási hajlandósága mellett jobb politikai keretfeltételek is kellenek. Az engedélyezési eljárások felgyorsításától a vasárnapi zárva tartás szabályozásának átalakításáig egy sor ügyben lépéseket kell tenni - mondta.

A vasárnapi zárva tartásról az alaptörvényben rögzített alapszabály - miszerint a vasárnap a pihenés és az úgynevezett lelki emelkedettség napja - a weimari köztársaság idejéből származik. Azonban "az idők változnak, és az emberek is" - hangoztatta a HDE elnöke.

Arra a felvetésre, hogy a közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége ellenzi az üzletek vasárnapi nyitva tartását, megjegyezte, hogy ennek ellenére "tömegek özönlenek" a belvárosokba, amikor mégis nyitva vannak az üzletek vasárnap. Ez is azt jelenti, hogy a világ változik, és erre reagálnia kell a politikának, különben tovább folytatódik a városközpontok hanyatlása, és egyedül az online kiskereskedelem szereplői járnak jól - fejtette ki Josef Sanktjohanser.

1956-ban hozták a törvényt

Az egykori Nyugat-Németországban 1956-ban hoztak törvényt az üzletek nyitva tartásáról. Az előírás szerint hétfőtől péntekig 7-től 18.30-ig, szombaton 7-től 14 óráig tarthatnak nyitva a boltok, vasárnap és a hivatalos ünnepnapokon pedig az alaptörvény előírásának megfelelően kötelező zárva tartani. Azóta valamennyi módosítás a nyitvatartási idő növekedése felé mutatott, és megjelent a vasárnapi nyitva tartás lehetősége is, de csak a főszabályként eltérő, rendkívüli esetként. A törvényt először 1957-ben módosították, akkor engedélyezték, hogy az üzletek minden hónap első szombatján 18 óráig tartsanak nyitva.

A következő, 1960-as módosítással bevezették, hogy a négy adventi szombaton 18 óráig tarthatnak nyitva az üzletek, 1989-ben pedig bevezették a szolgáltatói estének (Dienstleistungsabend) is nevezett hosszú csütörtököt, ami azt jelentette, hogy 18.30 helyett 20.30-kor van záróra.

Az ország újraegyesítése után ismét napirendre került az ügy, és 1996-ban jelentősen meghosszabbították a lehetséges nyitvatartási időt, bevezették, hogy hétfőtől péntekig 6-tól 20 óráig, szombaton 6-tól 16 óráig tarthatnak nyitva az üzleteket, majd 2003-ban egy újabb törvénymódosítással engedélyezték, hogy szombaton is 20 óráig tarthassanak nyitva a boltok.

A szövetségi rendszer reformjának részeként 2006-ban tartományi hatáskörbe utalták a nyitva tartás szabályozását. Azóta tartományonként némileg eltérő szabályozás alakult ki, de szinte országszerte jellemző a vasárnapi nyitva tartás intézményének megjelenése.

Elsőként Berlinben vezették be, hogy az üzletek meghatározott vasárnapokon nyitva tarthatnak 13 és 18 óra között. Általában évente 8 ilyen vasárnapot jelölt ki a tartományi rangú főváros vezetése, rendre jelentős ünnepnapokhoz vagy nagyszabású eseményekhez időzítve. Így például a világ legnagyobb legnagyobb elektronikai vására (IFA), vagy az ugyancsak a világ legnagyobbjaként számon tartott mezőgazdasági szakkiállítás, a Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche) idejére eső vasárnap nyitva tarthatnak a boltok délután.