A német diplomácia irányítója az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve újságírók előtt kijelentette: nem csupán papírra leírt alkotmányos jogokról van szó, hanem arról is, hogy ezeket a jogokat a gyakorlatban élettel kell megtölteni. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió értékközösséget jelent, aminek az egyes tagországokban is meg kell nyilvánulnia.

A német liberális politikus emlékeztetett arra, hogy a múlt héten három további uniós ország - Dánia, Finnország és Hollandia - külügyminiszterével együtt azt szorgalmazta, alakítsanak ki az unión belül hatékonyabb mechanizmust az alapértékeknek a tagországban való védelmére. Jelezte, hogy kedden Berlinben beszél majd Áder János magyar köztársasági elnökkel.

Spindelegger - ugyancsak a külügyminiszteri tanácskozásra érkeztekor adott rövid nyilatkozatában - megjegyezte: nem ez első eset, hogy a magyarországi jogalkotás "európai jogi és szomszédsági" aggodalmakat kelt.

A Bizottság nem fog hezitálni

Az Európai Bizottság értékelni fogja majd és várhatóan reagálni is fog a magyar alaptörvény negyedik módosítására a hétfő délutánra tervezett parlamenti szavazás után - hangzott el az Európai Bizottság hétfői sajtótájékoztatóján a hvg.hu tudósítása szerint. Az Európai Bizottság értékelni fogja majd a magyar alaptörvény negyedik módosítását a hétfőre tervezett szavazás lezajlása után és reagálni is fog a szavazás eredményére - mondta a bizottság hétfői sajtótájékoztatóján Pia Ahrenkilde Hansen.

A bizottság szóvivője szintén újságírói kérdésre határozottan kijelentette: az Európai Bizottság nem alkalmaz kettős mércét, az uniós szerződéseket minden tagállamnak be kell tartania. "A mi dolgunk biztosítani azt, hogy az uniós jogot, amelyet a tagállamok maguk számára kötelezőnek ismertek el, be is tartsák. Természetesen ehhez rendelkezésünkre állnak jogi eszközök(...) és nem fogunk habozni, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt bevessünk annak érdekében, hogy a tagállamok teljesítsék jogi kötelezettségeiket, mert az Európai Unió így működik" - idézte a szóvivőt az MTI.

Hansen arra is kitért hogy ezzel kapcsolatban nem lehet általánosítani, Magyarországgal szemben is az uniós jog konkrét előírásaiból kiindulva, jogi alapon intézkedtek, és több kérdésben sikerült is megállapodásra jutni, hogy Magyarország betartsa az uniós jogot. Mindazonáltal a szóvivő szerint úgy látszik, hogy most, az alkotmánymódosítás kapcsán ismét előkerülnek korábbi ügyek, amelyekkel kapcsolatban a bizottság korábban már fogalmazott meg kifogásokat. A teljesség igénye nélkül a szóvivő példaként említette az adatvédelmi ombudsman ügyét, a bírák kötelező nyugdíjazását, a hallgatói szerződésekkel kapcsolatban pedig a munkaerő szabad áramlásának elvét.

Pia Ahrenkilde Hansen arról is beszélt, hogy a magyar alaptörvény-módosítás számos területet érint, ezért nem feltétlenül egységes megközelítésben kell kezelni a módosításokat. Az Európai Bizottság arra lesz kíváncsi, hogy vajon figyelembe veszik-e a módosítások a bizottság által megfogalmazott aggodalmakat. Megismételte, bármilyen lehetséges reakcióval vagy lépéssel megvárják a magyar parlament szavazásának eredményét.

Nem halasztják a szavazást

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfőn nem vette napirendre az alaptörvény negyedik módosítása hétfői zárószavazásának elhalasztását kezdeményező MSZP-s javaslatot. Az ülés elején a szocialista Bárándy Gergely az alaptörvény módosítását kísérő hazai és nemzetközi tiltakozásokra hivatkozva kezdeményezte, hogy a házszabály alapján az alkotmányügyi bizottság kérje a parlamenttől a javaslat zárószavazásának elhalasztását. Azt mondta, lehetőséget kellene adni a javaslattal kapcsolatos társadalmi, szakmai vitára, valamint arra is, hogy a kormány egyeztetni tudjon az Európai Bizottsággal és más nemzetközi szervezettekkel a témában. Az EU, az Európa Tanács főtitkára és az Egyesült Államok is a zárószavazás elhalasztására kérte a kormányt - tette hozzá, jelezve: a hazai és nemzetközi tárgyalások után bizottsági módosító indítványt nyújthatnának be a javaslathoz.

Mivel az alkotmányügyi bizottság hétfői napirendjén nem szerepelt az alaptörvény negyedik módosítása, a testület elnöke, a fideszes Cser-Palkovics András azt tette fel a szavazásra, hogy kiegészítsék-e ezzel a napirendet, hogy megtárgyalhassák az MSZP-s képviselő kezdeményezését. Ezt az MSZP-s és a jobbikos képviselők 6 igen szavazata és a testület kormánypárti tagjainak 17 nem szavazata mellett elutasította a bizottság.

Eldöntött kérdésnek tartja és egységesen támogatja a Fidesz-KDNP parlamenti frakciója az alaptörvény negyedik módosítását - derült ki a képviselőcsoport hétfői ülése után tett nyilatkozatokból. Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője újságírók előtt eldöntött kérdésnek nevezte az alkotmánymódosítást, amely - mint mondta - megfelel az Alkotmánybíróság (Ab) eddigi döntéseinek. Hozzátette, nem igazán érti, hogy a felmerült kifogások miért csak általánosságokról, és nem konkrét kérdésekről szólnak.

Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa ugyancsak újságíróknak kijelentette: a kormánypárti frakció egységesen támogatja az alaptörvény-módosítási javaslatot. Emlékeztetett: Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök biztosította az uniós vezetőket is, hogy az alkotmánymódosítás minden közösségi normával összhangban van. Gulyás Gergely ugyanakkor hozzátette, nyilván lesznek utólagos vizsgálatok, de az Országgyűlés hétfőn "normális rendben" elfogadja az indítványt, amelyhez a zárószavazás előtt már nem lesz a kormánytöbbség által támogatott módosító javaslat.

Sólyom László volt köztársasági elnök hétfőn közzétett bírálatával kapcsolatban a fideszes képviselő azt mondta, tiszteli Sólyom Lászlót, de az Ab szerepével kapcsolatban most megfogalmazott álláspontja teljesen szembemegy azzal, amit korábban, Ab-elnöksége alatt a testület az alkotmánymódosításról írt.

Ádernek alá kell írnia

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva hozzáfűzte azt is, hogy a Fidesz-KDNP szerint a helyzet egyértelmű: az államfőnek az elfogadott alkotmánymódosítást alá kell írnia. Erről különösebb vitát nyitni nem lehet, "de természetesen a köztársasági elnök úr a saját hatáskörét tudja értelmezni, tehát nem szorul a mi segítségünkre" - fogalmazott.

Hétfőn negyedszer módosíthatja a tavaly év eleje óta hatályos alaptörvényt az Országgyűlés. Korábban civilek és az Európai Unió is aggodalmának adott hangot, mivel szerintük a változtatások alááshatják a jogállamiságot. A kormány szerint az alkotmánymódosítás megfelel a brüsszeli normáknak. Az indítvány alkotmányba foglalná az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többségét. Ilyen például a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, az egyházak Országgyűlés általi elismerésének rendje, valamint a nemzetiségekre vonatkozó szabályok. Emellett rögzítenék a felsőoktatási hallgatói szerződések lehetőségét, a közterületen lakás megtiltását, valamint hogy az Ab csak az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja felül az alkotmányt.