A törvény szerint, ha egy nemzetbiztonsági ellenőrzés során kockázati tényező merül fel az átvilágított személlyel kapcsolatban, akkor az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója tájékoztatja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert, vagyis Pintér Sándor belügyminisztert. Ha volt ilyen tájékoztatás, akkor azt Pintér Sándornak meg kellett kapnia - írja Kassai Dániel XVIII. kerületi - volt LMP-s - független képviselő Facebook-bejegyzésében.

A politikus közérdekű adatigénylést nyújtott be az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, amelyben arról érdeklődött, hogy államtitkári ideje alatt esett-e át nemzetbiztonsági ellenőrzésen Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium korrupciógyanúba keveredett, majd lemondott - fideszes - államtitkára.

Kassai szerint az, hogy kapott-e jelzést a belügyminiszter, bebizonyítható, "ugyanis a parlamenti nemzetbiztonsági bizottság, ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes működését észleli, ténymegállapító vizsgálatot folytathat le, amely során betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévő, egy adott ügyre vonatkozó irataiba is".

"Ha kiderül, hogy Pintér hallgatott, akkor neki is vállalni kell a politikai következményeket, mint ahogy Varga Juditnak is, de felelős lehet az Alkotmányvédelmi Hivatal Völner-vizsgálat alatt regnáló főigazgatója is, hiszen hogy lehet az, hogy az ő munkatársai nem, de Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) kiszúrta, kinyomozta és feljelentésük során az ügyészség tovább is vitte az ügyet?" - tette fel a kérdést az ellenzéki képviselő.

Orbán: felvethető a politikai felelősség kérdése

Orbán Viktor miniszterelnök az év végi utolsó kormányinfón az ATV újságírójának a kérdésére, amely szerint a Völner-ügyben felvethető-e a politikai felelősség kérdése, azt válaszolta, hogy "felvethető – a bírósági ítéletet követően. Addig nem tudjuk az igazat. Ma azt tudjuk mondani, hogy a jogszabályok mindenkire egyértelműen vonatkoznak, és egyformán vonatkoznak, ideértve az államtitkárokat is. Sőt, a minisztereket és a miniszterelnököt is". Egy másik kérdésre válaszolva azt is elmondta a miniszterelnök, hogy az igazságügyi miniszter, Varga Judit politikai felelőssége ugyanakkor az ő fejében nem merült föl. "Nem ismerek olyan körülményt, ami ezt megalapozná." Orbán szerint ő korábban nem tudott az ügyről, csak akkor szerzett róla tudomást, amikor a Legfőbb Ügyészség december 7-én kiadta az erről szóló közleményét.

Több szereplő, sok pénz

Az ügyészség gyanúja szerint Völner Pál alkalmanként 2-5 millió forint (összesen 83 millió forint) kenőpénzt fogadott el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől, akinek a kérésére egyéb ügyek elintézésében is felhasználhatta Völner a hivatali ismeretségeit és pozícióját. Az ügyészség szerint Schadl a kerületi és járási bíróságok mellett működő végrehajtói álláshelyek "lezsírozásáért" cserébe 885 millió forintot kaphatott hét, végrehajtói álláspályázaton nyertes véghajtótól, és a pénzből juthatott Völnernek is. Az ügyben egy tucat gyanúsított van.

A hvg.hu információi szerint egy korrupt NAV-tisztviselő lehallgatása vezette el a NVSZ-t a végrehajtói kar elnökéhez és rajta keresztül Völnerhez. A gyanúsítottakat több hónapon keresztül megfigyelte az NVSZ. Ez egy olyan, voltaképpen Pintér Sándor belügyminiszter irányítása alá tartozó szervezet, amely nyomozást nem folytathat, a titkos felderítés a specialitása - írta korábban a hvg.hu.