Tavaly év végén a magyar államadósság 42 414 milliárd forint volt, ami a múlt évi 55 256 milliárd forintos bruttó hazai termék (GDP) 76,9 százaléka. Az GDP arányos államadósság 2020-ban még 79,6 százalék volt, a válság előtt pedig 65,5 százalék.

A Pénzügyminisztérium (PM) által készített, de a KSH által publikált túlzotthiány-eljárás (EDP) jelentésből kiderül, hogy a kormány szerint év végére az államadósság 46 078 milliárd forintra nő, ez több mint a duplája annak 21 283 milliárd forintnak, amit 12 éve, 2010 március végén, az Orbán-éra kezdetén volt - írja a Népszava.

Kapcsolódó

Az EDP jelentésből az is kiderül, hogy idén az államadósság 2965 milliárd forinttal nő, vagyis közel erre az összegre tehető az államháztatártás idei eredményszemléletű hiánya a tavalyi 3736 milliárd forint után. 

Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten újságírók előtt arról beszélt, hogy a kormány sem úszhatja meg a költségvetési kiigazítást. A pénzügyminiszter a kiigazítás okaként nem az osztogatást és a megugró hiányt, hanem kizárólag az ukrajnai orosz agresszió és az arra adott uniós szankciók gazdasági hatásait említette.

OTP: Hozzá kell nyúlni a költségvetéshez

A gazdasági környezet – az ukrán háború, az energiaárak emelkedése – egyre nagyobb kihívást támasztanak a 2022-es, de még inkább a 2023-as költségvetéssel szemben – írták az OTP Bank elemzői. Úgy vélik, a GDP 3 százalékára rúgó, 1800-2000 milliárd forintos kiigazításra van szükség, a romló makrókép, az energiaárak emelkedése, a rezsicsökkentés és a Magyar Nemzeti Bank vesztesége miatt idén és jövőre.

A megugró államadósság és az emelkedő kamatok miatt rekordszintre emelkednek az állam kamatkiadásai is: a jelentés szerint idén már 1633 milliárd forintot költenek kamatfizetésre, ami történelmi rekord. A válság előtt „még csak” évi 1060 milliárd ment egy évben erre a célra. Ez csak az egyik ok a kiigazításra, de súlyos teher az az 1000-2000 milliárd forint is, amibe a rezsicsökkentésben résztvevő állami cégek tőkepótlása kerül.

Az EDP-jelentésből az is kiderült, hogy az államháztartás GDP arányos hiánya 2021-ben 6,8 százalékra csökkent, ez 1 százalékponttal kisebb az előző évihez képest, miközben a GDP 7 százalék feletti ütemben nőtt. Ehhez képest idén a kormány 4,9 százalékra akarja csökkenteni a hiányt, alig 2-4 százalékos gazdasági növekedés mellett - írja a Népszava.