Az uniós tagállamok 2021 első negyedévét is nagy hiánnyal zárták, bár a megelőző negyedévhez képest a hiány mérséklődött a kiadások csökkenése miatt – írja összehasonlító jelentésében az uniós statisztikai hivatal. Az EU átlagában a hiány az uniós GDP 6,8 százalékára rúgott, míg az eurózóna átlaga 7,4 százalék volt. Az állami bevételek szintje jellemzően nem változott a megelőző negyedévhez képest, míg a kiadások továbbra is magas szintjét a járvánnyal kapcsolatos kiadások magyarázzák - olvasható a portálon.

Az uniós hiánycél elvileg a tagállamok számára a GDP 3 százaléka (éves szinten nézve), de ezt az Európai Bizottság a koronavírus-járvány miatt sem tavaly, sem idén nem kéri számon, sőt még 2022-ben sem fogja.

A magas első negyedéves hiány még följebb nyomta az államadósságot, uniós átlagban a GDP 93 százalékára, míg Magyarország esetében 81 százalékra. Ezzel az adattal a magyar államadósság uniós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el.

Az EU-országok államadósságai 2020 első negyedéve óta nőnek folyamatosan köszönhetően egyfelől a járvány miatt szükségessé vált többlet kiadásoknak, illetve a gazdasági visszaesésnek – ha csökken a GDP, még akkor is nő a GDP-hez viszonyított adósság, ha számszerűen nem változik. Főként a déli tagállamok könyvelhették el a legnagyobb államadósság-növekedést, hiszen ezekben alapból magas volt a ráta, jelentős recessziót szenvedtek el, illetve sokat kellett költeniük a károk mérséklésére. Olaszország, Spanyolország és Görögország is 20 GDP-százalékpont fölötti mértékben növelték államadósságukat – amely így Görögország esetében 200 százalék fölé nőtt.

Régiós összehasonlításban a magyar eladósodás kiemelkedő

A magyar államadósság 15,2 százalékponttal nőtt, ami a déli országokéhoz képest nem olyan rossz eredmény, ugyanakkor magasabb, mint az uniós átlag, és jóval magasabb, mint a többi régiós országé, amelyek 10–12 százalékpont közötti államadósság növekedéssel megúszták a 2020 eleje és 2021 eleje közti egy évet. Ráadásul a magyar államadósság régiós összehasonlításban már a járvány előtt is magas volt, a nagyobb növekedéssel pedig az olló még szélesebbre nyílt.

Mindezt úgy, hogy a magyar kormány túlköltekezését közel sem magyarázza a járványválság. Az egészségügyi kiadások persze megugrottak, ahogy minden országban, azonban a gazdasági károk enyhítésének költségeit a kormány alaposan szétterítette, a hitelmoratóriumok, kedvezményes hitelek terhét a jegybank, a bankrendszer, a háztartások és a vállalkozások viselték, viselik és fogják még sokáig viselni. A konkrét kormányzati intézkedések (bértámogatások, közteher-elengedések) nemzetközi összehasonlításban rendkívül visszafogottak voltak. Ugyanakkor a kormány nem hanyagolta el a szívének amúgy kedves területek finanszírozását, mint a sport, az egyházak, a határon túli támogatások.