Az ÁKK szeptemberben megnövelte a 644 milliárd forint egyenértékű (a legutóbb 2021. május 10-én közzétett finanszírozási terv szerinti) nemzetközi devizakötvény-kibocsátási keretét, így lehetővé téve további, benchmark méretű devizakötvény kibocsátás(oka)t - közölte a központ hétfőn. A lépést azzal indokolták, hogy az EU-tól várható RRF (Recovery and Resilience Facility - a közbeszédben: helyreállítási alap) előleg kifizetése csúszhat a tervezett őszi időponthoz képest.

Önmagában a lépés megnyugtatta a piacokat, a forint a hírre erősödni kezdett, és kedd délelőtt egy kisebb beesés után ismét javított az euróval szemben. Ennek alapvetően két oka van: egyrészről tompult az a bizonytalansági tényező, hogy egyelőre az Európai Bizottság (és az Európai Parlament) még nem bólintott rá a magyar helyreállítási tervre, ami miatt bizonytalan 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás sorsa, másrészről ugyan az adósság növekedése rendszerint kedvezőtlen folyamat, de a vártnál nagyobb gazdasági növekedés miatt a GDP-arányos eladósodásban van mozgástere az ÁKK-nak és a költségvetésnek.

Kapcsolódó

Az ING helyzetértékelésében is erre a megállapításra jutott: "Hosszú utat tettünk meg a 2020 közepén kitűzött eredeti, 2021-es 2,9 százalékos hiánycélhoz képest. Egyrészt a kormány 2020 decemberében a GDP 7,5 százalékára módosította a célt, másrészt az ÁKK 2021 májusában 3990 milliárd forintra frissítette a pénzforgalmi alapú célt. A most bejelentett 1575 milliárd forint értékű devizaadósság felvételének lehetősége a korábbi 644 milliárd forintos tervhez képest jelentős változás - írta Virovácz Péter vezető elemző.

A megnövelt devizaadósság-kibocsátás mellett a finanszírozási terv a lakossági és a nagykereskedelmi adósságállomány módosítását is tartalmazza. A tervezett lakossági kötvénykibocsátást 15 milliárd forinttal csökkenti, míg a HGB-kibocsátást 230 milliárd forinttal növeli a korábbi tervhez képest. Összességében ez azt jelenti, hogy az új finanszírozási terv (az aktualizált pénzforgalmi alapú hiánycél) a korábbi 3990 milliárd helyett nagyjából 5140 milliárd forintot tesz ki, ha az ÁKK idén a teljes 4,5 milliárd eurós keretet felhasználja a devizaadósság-kibocsátásra.

"Ez a lépés önmagában nem változtatja meg az GDP-arányos hiánycélt, mivel ez a devizaadósság-kibocsátás biztosítja az RFF esetleges késése miatt szükséges források áthidalását. Ezenkívül ez a többletkibocsátás részben előfinanszírozza a kormány 2021 végi és 2022-es kiadásait. Ez arra is utal, hogy a kormány az év utolsó hónapjaiban idén felpörgeti a kiadásokat" - véli Virovácz.

Az elemző szerint ez az év végi kiköltekezés nem lenne váratlan: 2022-ben Magyarországon parlamenti választások lesznek, ez pedig nemcsak az Orbán Viktor vezette kormány esetében, de a világ bármely vezetésének újraválasztási kampányában jellemző lépés. 

Virovácz szerint bár ez a lépés a finanszírozási tervben nem befolyásolja a maastrichti hiányt, az adósságszintet viszont igen. A 2021-es módosított költségvetést 4,3 százalékos reál GDP-növekedéssel és 8,1 százalékos nominális GDP-növekedéssel tervezte a kabinet, amihez az arányos hiánycélt is igazították. Viszont az ING legfrissebb előrejelzése szerint a GDP 7,7 százalékkal nő, és egy jelentősen magasabb GDP-deflátorral számolva a nominális növekedés 12,5 százalék körül lehet.

Ez azt jelenti, hogy a nominális GDP-növekedés majdnem másfélszerese lesz, ami bőséges mozgásteret biztosít a GDP-arányos adósságban. Így ez nagyjából 2000 milliárd forintos pluszt jelent az adósságkibocsátásra.

Az elemző ugyan nem tér rá ki, de az ÁKK az 1575 milliárd forint körüli devizabocsátással nem is használja ki a teljes mozgásterét, ami a GDP-arányos hiánycélhoz igazítva lehetséges lenne: a tervezett 3990 milliárd forinthoz képest csak 1150 forint pluszt jelent.