Magyarországon nagyságrendileg 40 ezer cég dolgozik a magánegészségügyi szektorban, amely évről évre egyre dinamikusabban fejlődik.
A köz-és magánellátás képes együtt működni
Magyarországon nagyon magas a saját zsebből finanszírozott magánegészségügyi költés.
A pandémia hatására a privát ellátást már a lakosság 63 százalékra vette igénybe a korábbi években megszokott 44 százalék után.
Évente a lakosság 1200 milliárd forintot költ magánorvosra, 2026-ra ez az összeg elérheti az 1800 milliárd forint is - mondta Lancz Róbert, a Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete (Primus) elnöke a Pénztárkonferencián. .
Az állami és a privát egészségügyi együttműködésénél meg kell találni, hogyan tudja a két rendszer támogatni, kiegészíteni egymást. Szabályozott keretek között úgy tehermentesíteni egymást, hogy az ügyfél érdekeket szem előtt tartsa.
Az ellátás tervezhetősége, finanszírozása nagyon nagy hangsúlyt kaphat a jövőben, hiszen egyre drágább és egyre költségesebb a magánegészségügy. A hazai egészségügyi rendszer finanszírozásának egy normatív, szektorsemleges finanszírozásra van szüksége.
Ösztönzőkre van szükség
A Primus tagvállalatai a vállalati oldalon változást látnak, az egészségbiztosítások fontossága elérte multinacionális szektor után a kis- és közepes vállalkozásokat is, ez főleg Budapesten jellemzően és leginkább a munkavállalói igények miatt léptek a cégek.
Messze vagyunk még az üdvözlendő céltól, Magyarországon önszerveződő még mindig az egészségbiztosítások rendszere, nem kap semmilyen intézményi támogatást - véli Lancz.
Példaként említette, hogy akár adókedvezményt is kaphatna, aki szűrővizsgálatokon vesz részt.
Nem szakadhat tovább
A magánegészségügy agresszív növekedése szétszakítja a hazai egészségügyet - fogalmazott Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK)elnöke. Véleménye szerint egyaránt szükség van a lakossági attitűd és a finanszírozás megváltoztatására.
Ugyanolyan fontos az ellátás pénzügyi hozzáférhetősége, mint a fizikai hozzáférhetősége, jelenleg pedig meghatározó a közvetlen likviditásból finanszírozott ellátás aránya. A MOK elnöke szerint a magánegészségügy egy gyorsítósáv lehet az állami ellátáson belül.
A két rendszer merev kettéválasztása a betegnek sem szimpatikus
- mondta Kincses Gyula.
A magánegészségügy erősödése elkerülhetetlen, de meg van annak az esélye, hogy az egészségügy kettészakad, nincs két egészségügyre való személyzet.
Jelenleg az állami egészségügy egyre rosszabb helyzetbe van és a szegények ellátásába mehet át
- fogalmazott a MOK elnöke
Ráadásul romlik a közellátás minősége, már megbillent a mérleg nyelve és egy hatalmas betegszám átáramlott át a privát egészségügyi szektorba.
A közellátást versenyképesebbé, alkalmassá kell tenni a magánforrások befogadására, például kiegészítő díjak alkalmazásával. Szavai szerint a köz- és a magánszféra között betegérdek vezérelt együttműködésre van szükség.
Az egészségpénztárak szerepéről Kincses Gyula elmondta: egy olyan speciális kedvezménykártyára lenne szükség, mint a Széchenyi pihenő (Szép) kártya. Az egészségpénztári adókedvezményt pedig minimum azonossá kellene tenni a Szép-kártya egyéb kedvezményeivel. Legyen az egészségpolitika alapja, hogy elvárjuk a lakosságtól, hogy vegyen részt szűrővizsgálatokon, oltási programokban és ezért kapjon valamiféle bónuszt - tette hozzá az elnök.
Egyre többen vannak a Primusban
Még 2017-ben tíz szolgáltató alapította meg a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületét (Primus), amely az elmúlt hónapokban tisztújításon ment keresztül és új lendületet is vett - mondta Lancz Róbert, a Primus elnöke a Pénztárkonferencián.
Jelenleg nagyjából 30 szervezet alkotja a Primust év végére szeretnék elérni az 50 magánszolgáltató feletti taglétszámot. Hozzátette: nem a nagy magánklinikák képviselői szeretnének lenni, hanem a szektor egészének.