Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója szerint a Bahartnál hosszú évek óta elmaradtak a fejlesztések, most azonban új korszak kezdődik. A tőkeemelés célja, hogy a cég fejlesztéseket hajtson végre, és ezzel új lendületet vegyen a balatoni hajózás.

A vezérigazgató bejelentette, hogy a társaság hajóflottája megújul, ennek részeként négy új kompot állítanak szolgálatba Szántód és Tihany között és modernizálják a személyszállító hajókat is.

Kapcsolódó

A fejlesztési célok között említette egyebek között az akadálymentesítést, a kikötők, mosdók teljes megújítását, a menetrend ütemesebbé tételét, a dinamikus árképzés bevezetését. A fejlesztéseknek köszönhetően a balatoni hajózás jobb, modernebb, kényelmesebb lesz, és jobban szolgálja majd a helyben élőket és a turisztikai érdekeket is - közölte.

Többségi tulajdonos lett az állam

2008-ban a Bahart állami tulajdonrésze ingyenes vagyonjuttatással és tőkeemelési elvárással került 21 tóparti önkormányzat tulajdonába. Az év elején az állam közel 35 százalékos tulajdonrészt szerzett cserébe azért, hogy elengedte az önkormányzatok 1,42 milliárd forintos tőkeemelési kötelezettségét.

Kedden az állam a tulajdonosok egyhangú támogatásával 6,6 milliárd forinttal megemelte a cég 4 milliárd forintos tőkéjét, és ezzel valamivel több mint 75 százalékos tulajdoni hányadot szerzett. Az állami tulajdonosi jogok gyakorlója az MTÜ.

Az MTI kérdésére Guller Zoltán elmondta, hogy az állam hosszú távon gondolkodik a Bahartban, amelynek 5-10 éven belül európai színvonalúvá kell válnia. Ehhez a tőkeemelésen túl további forrásokra lesz szükség - tette hozzá.

Saját erőből nem megy

Kollár József, a Bahart vezérigazgatója üdvözölte, hogy a hajózási társaság akkora tőkéhez juthat, amekkorára évtizedek óta nem volt példa. Beszámolt arról, hogy az elmúlt években elvégezték a cég strukturális átalakítását, de az elavult eszközpark és műszaki háttér megújítására saját erőből nem volt képes a társaság.

Guller Zoltán a sajtótájékoztatón elmondta: a turizmus gazdasági és társadalmi szempontból stratégiai fontosságú, több mint 400 ezer embernek munkát adó ágazat, amelyben az uniós átlagot meghaladó, tízszázalékos növekedés várható idén.

A magyar turizmus, vendéglátás bővülése az elmúlt három évben meghaladta az uniós és a világátlagot is - fogalmazott. Guller Zoltán, majd hozzátette, hogy a Balaton Budapest után a második legfontosabb turisztikai térség, a magyarok legkedveltebb úti célja.

Kiemelt kormányzati figyelem

A KSH adatait idézve elmondta, hogy tavaly a magyar utazók a vendégéjszakák egyötödét a Balaton-régióban töltötték. A tó környékén ők tették ki a vendégek 78 százalékát. A kormány kiemelt figyelmet fordít az üdülőrégió fejlesztéseire. A cél az, hogy 2030-ra a turisztikai ágazat adja a GDP 16 százalékát - tette hozzá.

A fejlesztések között említette a vasúti, közúti, vízminőség-védelmi beruházásokat, továbbá azt, hogy tavaly 55 fizetős strand újult meg 2 milliárd forintból, idén pedig 30 szabadstrand 3 milliárd forintból.

A Kisfaludy-program keretében 150 balatoni szálláshely kapott támogatást 21,5 milliárd forint értékben - tette hozzá.