Az uniós támogatások költségvetési megelőlegezése és azok tényleges megtérülése között gyakran egy évnél hosszabb idő telik el. A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban több mint 8 ezer milliárd forint EU-s támogatás érkezik Magyarországra, ami a kapcsolódó hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 ezer milliárd forintot tesz ki. A legnagyobb mértékű, 1344,6 milliárd forintos megelőlegezés 2017-re jutott - tették hozzá, megjegyezve azt is, hogy az EU-s bevételek minden évben a tervezett szint alatt teljesültek - áll a számvevőszék friss jelentésben.
Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy a megelőlegezéshez kapcsolódó kiadások az államadósság-mutató értékét nem növelik, szemben a pénzforgalmi hiánnyal. A költségvetés tervezésekor a megelőlegezendő uniós bevételek összegét nem lehet számszerűsíteni, az elmaradó összegeket csak becsülni lehet. A kormány elsősorban tartalékképzéssel, év közben az előirányzatok átcsoportosításával, illetve új adósság kibocsátásával csökkentheti a finanszírozási kockázatokat az ÁSZ szerint.
Az elemzésében azzal is foglalkoznak, hogy az EU "rugalmasabb és világosabb, rövidebb és kevésbé bürokratikus" szabályokat tervez, hogy könnyebben lehessen a pénzeszközökhöz jutni a következő periódusban, 2021-2027. között. Mindez az ÁSZ szerint csökkentheti a költségvetési kockázatokat.
Az uniós bevételek éveken keresztül történő megelőlegezése egyfajta kényszerű tartalékképzést is jelentett. Az Európai Bizottságnak a következő két-három évben több ezer milliárd forintot kell megtérítenie ezzel csökkentve a magyar államadósságot - jegyezték meg utalva arra, hogy a folyamatban lévő fejlesztések szabályos megvalósítása, valamint körültekintő elszámolása esetére igaz ez.