Múlt év decemberében egy kormánypárti képviselői indítvány a mobil fizetési szolgáltatások államosítását javasolta. Az indítvány szerint az államosításra azért van szükség, mivel a parkolási, a közlekedési és az úthasználati díjak beszedésére hivatott szolgáltatók száma nagy, a piac széttagolt, a személyszállítási szegmensben pedig a mobillal történő fizetés lehetősége még csak elvétve jelent meg az igénybevevők számára. A megoldás - szerinte - egy állami tulajdonban lévő, központosított nemzeti mobil fizetési rendszer lenne, mivel "ez a felhasználók számára egységes, ezért átlátható és kényelmes, elejét veszi a szigetszerű fejlesztéseknek és csakis ez biztosíthatja az innovatív díjstruktúrák bevezetését (?) és a közpénzek felhasználásának átláthatóságát". A törvényt a képviselők még decemberben megszavazták, ami idén május 1-jén lép hatályba.

Azóta nagy a csönd. A ma legnépszerűbb szolgáltatásokat csak októbertől venné át - a jelenleg tudomásunk szerint nem is létező - állami mobilfizetést biztosító cég a jogszabály alapján, nyáron tehát még lehet parkolni, autópálya-matricát venni a szokásos módon. Ha viszont őszig sem történik érdemi előrelépés, akkor nem tudni, októbertől mi történik majd, azon túl, hogy jogszabálysértéstől tartva esetleg a mai üzemeltetők egyszerűen kikapcsolják a most működő szolgáltatást a megadott dátum után.

A legnagyobb vesztesek a technikai lebonyolítók lehetnek: a mobilszolgáltatók partnereként üzemelő EME Zrt, illetve a mobilcégektől független, saját informatikai alkalmazás alapján szolgáltatást nyújtó fejlesztők. Ők nem valószínű, hogy bármilyen szerephez jutnak az új rendszerben, hacsak az új állami szereplő nem szorul majd külső technológia bevonására a működőképesség érdekében.

Az EU egyelőre kivár

Herczog Edit szocialista EP-képviselő úgy véli, hogy ez a szolgáltatási versenyt korlátozó lépés nemcsak a fogyasztók érdekeit sérti, de számos hazai, vállalkozás évek óta zajló fejlesztéseit is egy tollvonással húzza keresztül, illetve lassítja az innovációt. Kérdéssel fordult a Bizottsághoz. Herczog Edit emellett arra hívta fel a figyelmet, a válasz szerint a Bizottság sem tud olyan uniós hatástanulmányról, amely az ilyen, központosított mobil fizetési rendszerek hatékonyságát vizsgálja, tehát látszólag semmi sem indokolja a magyar szabályozást.

Joaquín Almunia biztos Herczog Editnek adott válaszában leszögezte, hogy csak a törvény végrehajtására szolgáló rendeletek elfogadása és a fizetési rendszert működtető szervezet kijelölése után kerülhet sor az átfogó vizsgálatra, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak, és nem tarthatnak fenn az uniós szerződésekben foglalt szabályokkal ellentétes rendelkezést. Ez praktikusan azt jelenti, hogy garantálni kell, az új szervezet nem tud visszaélni erőfölényével. Éppen ezért a Bizottság figyelemmel fogja kísérni a hazai mobilfizetési rendszer alakulását.

A mobilcégek ügyfelei ma is egységes feltételekkel vehetnek autópálya-matricát

A három mobilszolgáltató által elindított Mobilvásárlás nevű szolgáltatás keretében a parkolás, vagy az autópálya-matrica mobilos értékesítekor technikai és praktikus okokból egységesítették a háttérrendszert, egységes informatikai háttérszervezettel (Első Mobilfizetés Elszámoló Szolgáltató Zrt. - EME Zrt.). A felhasználó ma lényegében azonos feltételekkel használhatja a szolgáltatást, bármelyik mobilcég előfizetője is legyen. A konstrukcióban a mobilos cégek hozzáadott-értéket nyújtó viszonteladóként léptek fel, átvállalták az esetleges nemfizetés kockázatát (kis összegű havi hitelkeret segítségével), illetve az ügyfél "hozzájutási költségét" csökkentették azzal, hogy akár az autópályára felhajtáskor is megvehette a matricát, vagy aprópénz nélkül is parkolhatott. Érvelésük szerint ezért volt jogos a kényelmi díj felszámítása is.

A Mobilvásárlás szolgáltatáspalettája ennél lényegesen szélesebb (pl. állatkerti belépő, pizzarendelés, percalapú Sziget-jegy), ám a mobilcégeket és partnerüket nyilván érzékenyen érinti egy viszonylag biztos piac elveszítése. A jogszabály arról sem tesz említést, hogy az eddig a vásárlások után bevételhez jutó mobilszolgáltatók milyen szerepre lesznek ítélve az új modellben, közreműködésük után kapnak-e valamiféle jutalékot, díjat.

A fejlesztő szerint a verseny kiiktatása káros

Ahol az államnak monopóliuma van, ott szükségszerűen megszűnik a verseny, márpedig egyedül a verseny képes garantálni az innovációt, ami a hi-tech gazdaság fő mozgatórugója - véli Fejes Sándor, a mobil fizetési megoldásokat is fejlesztő Hedz Magyarország Kft. ügyvezetője. Lehet, hogy ráférne egy kis rendrakás a mobil fizetési piacra, de erre valók a műszaki szabványok - érvel a több rangos hazai és európai díjat nyert cég ügyvezetője. Ipari szabványok alkalmazásával bármennyi termék vagy szolgáltatás működését össze lehet hangolni, a piacot átjárhatóvá lehet tenni úgy, hogy közben nem korlátozzák a versenyt.

Fejes szerint nincs azzal semmi gond, ha az állam is beszáll egy ilyen piacra, csak ne mint monopoltulajdonos, hanem mint piaci szolgáltató tegye, azaz versengjen az ügyfelek kegyeiért az árakban vagy a szolgáltatás minőségében. (ASzerinte nincs olyan verseny az üzleti életben, ami ne az ügyfelek érdekét szolgálná, legfeljebb a verseny szabályai nem lettek megfelelően megfogalmazva.

A Hedz Magyarország újgenerációs elektronikus jegyrendszer megoldása, amely a 2011-es CEBIT-en European Seal of e-Excellence arany plakettet nyert, még a mobilszolgáltatót sem vonja be: fizetni nem előre feltöltött mobilos egyenleg vagy hitelkeret, hanem banki hitelkártya útján lehet, a cég által kifejlesztett, mobilkészülékre telepíthető alkalmazás segítségével. Jól végiggondolva a jogszabály értelmében a Hedz ezen alkalmazásával sem értékesíthető majd autópálya-matrica, városi autóbuszjegy vagy parkolási szolgáltás, bár talán egy okostelefon segítségével a tranzakció netes vásárlássá alakítható át. Netes vásárlásról pedig nem tesz említést a sarkalatosnak minősített törvény, más kérdés, hogy a "kizárólagos" körbe vont állami szolgáltatók (ÁAK, MÁV, BKV) milyen körben köthetnek majd szerződést privát partnerrel, viszonteladóval. Az új okostelefonokon nehéz elválasztani a "netre képes számítógép" és a "mobiltelefon" funkciókat, ami a jogszabály alkotóit és leendő alkalmazóit hozhatja majd kínos helyzetbe.