Lenullázódhat egy állami adóbevétel

Gyakorlatilag lemondhat az állam a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben a kamatadóról, ha adómentessé teszi a lakossági állampapírok kamatjövedelmét. Az erről szóló jogszabály-módosítást március 12-én nyújtották be, és a tervek szerint a június 1-től kibocsátott állampapírokra vonatkozna ez a szabály.

A törvényjavaslatot benyújtó Pénzügyminisztérium szerint ezzel akár 13-17 milliárd forint is a lakosság zsebében maradhat, hiszen ennyit szedett be a költségvetés az elmúlt években az állampapírok kamata után. Ezek adóztatása egyébként eléggé értelmetlen is, hiszen a kamatokat az állam fizeti, majd ennek egy részét visszavette adó formájában, így komoly adminisztrációs terhet róva a rendszerre.

Állampapírból jön az adó

Az elmúlt években befolyt kamatadó döntő része állampapírokból származhatott. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Napi.hu-t úgy tájékoztatta, 2017-ben 20,153 milliárd, tavaly az első 11 hónapban pedig 19,051 milliárd forint folyt be kamatadó címén az államhoz. Lapunk számítása szerint a bankbetétek kamatából jó, ha 1-1,2 milliárd forint befolyik az államkasszába, és ezen a téren nem is lesz komolyabb változás, amíg el nem kezdi emelni a kamatokat a jegybank. Az elemzők szerint ez legkorábban az idei utolsó negyedévben következhet be. Néhány tized százalékpontnyi kamatemelés viszont nem fogja a felrobbantani az adóbevételeket, főleg ha az állam továbbra is ügyel arra, hogy a bankbetétek ne legyenek versenyképes megtakarítási termékek az állampapírokhoz képest.

 

Az állampapírok és a bankbetétek mellett még a befektetési alapok, a különböző vállalati és banki kötvények, valamint a tízévesnél rövidebb életbiztosítások hozama után is kell kamatadót fizetni. A háztartások azonban vállalati és banki kötvényt mostanában gyakorlatilag már nem tartanak, alig 56 milliárd forintjuk van ilyen eszközökben, egyedül a befektetési alapokban lévő megtakarítások volumene jelentős, meghaladja a 3800 milliárd forintot. Tavaly ezeken alapvetően veszteség keletkezett, a hazai állampapírok árfolyama ugyanis csökkent, és a tőzsdék sem mentek jól.

Az ingatlanalap alig hoz

Az idén a befektetők leginkább az abszolút hozamú, a vegyes és a részvényalapoktól remélhetnek magasabb hozamot, és az állam is ezek után számíthat komolyabb adóbevételre. A lakosság kedvencének számító nagy ingatlanalapok hozama viszont mérsékelt, hiába van bennük több mint 1600 milliárd forint, az átlagosan 2-2,5 százalékos hozam után 5-6 milliárd forintnál több kamatadó aligha folyik be.

Az is csökkentheti az adóbevételeket, hogy sok befektető tartós befektetési szerződésben (tbsz) tartja az értékpapírjait, amelyeknél a kamatadó három év után 10 százalékosra, azt követően pedig 0 százalékosra mérséklődik. A háztartások 10 370 milliárd forintos értékpapír-állományának csaknem a negyede van jelenleg tbsz-számlákon, emellett 472,7 milliárd forintot kezelnek nyugdíj-előtakarékossági számlákon (nyesz), amelyek szintén kamatadó-mentességet élveznek.

A tbsz értelmét veszítheti

A Magyar Államkincstárnál is lehet tbsz-t nyitni, és mivel ezekre kizárólag állampapír vásárolható, az ilyen konstrukciók a nyár közepétől az értelmüket vesztik, hiszen normál értékpapírszámlákon rugalmasabban kezelhetők a megtakarítások. A többi befektetési szolgáltatónál is csökkenhet a tbsz- és nyesz-állomány, ha az ügyfelek az állampapír-megtakarításokat sima értékpapírszámlára helyezik át. A megtakarítható adó mennyisége egyébként olyan csekély lett az elmúlt években, hogy a tbsz-ek száma durván visszaesett. Januárban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint mindössze 313,3 ezer ilyen szerződés maradt a pénzügyi cégeknél, holott 2017 vége felé még 360 ezer fölött volt a kamatadó-mentességet ígérő számlák száma. A nyesz-ek száma is folyamatosan erodálódik, 112 ezernél tart jelenleg.

Nyesz-re és tbsz-re persze olyan értékpapírt is lehet vásárolni, amelyek hozamára nem kamatadót, hanem árfolyamnyereség-adót kell fizetni. Ilyenek például a részvények. Az is része azonban a jogszabálynak, hogy az előző két adóév vesztesége leírható az adóévben elért nyereségből. A tavalyi év pedig nem sikerült jól a kisbefektetők számára a tőzsdén, az MNB adatai szerint csaknem 22 milliárd forintot buktak a részvényeiken. Ha az idei év nyereséges is lesz, ez a tétel biztosan csökkenti majd az állam bevételeit.