A kiszámíthatóság és a biztonság költségvetéseként jellemezte a kormány 2017-es büdzséjavaslatát a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a csütörtöki kormányinfón. Elmondta: az, hogy 25 év után nem az őszi, hanem a tavaszi időszakban tárgyalják a költségvetést - jelentősen növeli a tervezhetőséget és a kiszámíthatóságot. A miniszter szerint hosszú ideje példátlan, hogy az uniós támogatások mellett 1600 milliárd forint hazai forrás is rendelkezésre áll fejlesztésekre. Jövőre megvalósul a "nullás költségvetés" terve, hiszen hosszú idő után az adóbevételek nagyobbak, mint a kiadások: a kormány hazai forrásból fejleszt, amelyre hosszú évek óta nem volt lehetőség.
A 2017-es költségvetést megtárgyalta a kormány, az adó- és jövedékiadó-csomagok, a jövő héten kerülnek benyújtásra a parlamentben. Jövőre átfogó áfacsökkentés, Lázár szavai szerint "megélhetési rezsicsökkentés" indul, ennek keretében egyes alapvető élelmiszerek - így tej, tojás, illetve minden baromfihús - áfája 5 százalékra csökken, a jelenlegi 27-ről, amely jelentős bér, kereset és nyugdíjemelkedést hoz 2017 január elsejétől.
Tényleges nyugdíjemelést is beterveztek a költségvetésbe, miközben jövőre a kétgyermekesek családi adókedvezménye 30 ezer forintra növekszik, majd 2019-re pedig 40 ezerre - 15 százalékos szja mellett. A kormány jövőre 211 milliárdot fordít otthonteremtésre, a jövő évi büdzsé második jelentős pillére lesz az útépítési program, amelyre a kabinet 200 milliárd forintot szán. A fejlesztésekben csak kisebb szerepe lesz az EU-s pénzeknek, s az nagyrészt közpénzből megy majd. A tervek szerint az M40-es autópálya további 70 kilométeres szakasszal bővül, megújul a Sopron-Csorna összekötő szakasz, illetve megvalósul Abony és az M0-ás összekötése.
Így kezelnék a "forró" területeket
A miniszter szerint jelentős forrásnövekedés tapasztalnak majd a közszolgáltatások: Balogh Zoltán, az emberi erőforrások (Emmi) minisztere szabad kezet kapott: 100 milliárd forintos keretből tehet béremelési javaslatot az egészségügyben, így a szakdolgozók, orvosok bérrendezése folytatódhat. Lázár szerint szerint az Emmi ezen felül mintegy 130 milliárd forintnyi többlethez jut, amelynek keretében növekszik az oktatásban dolgozók bére és a köznevelési intézményhálózatot is modernizálják. Ezzel együtt növekedni fog a rendőrök, a katonák, a közigazgatásban dolgozók fizetése is.
Új nemzeti alaptantervre, a tanulói terhek csökkentésére, a pedagógus-továbbképzési rendszer átalakítására tett javaslatot Palkovics László oktatási államtitkár a kormánynak. A köznevelési kerekasztal javaslatai alapján 2018-tól új nemzeti alaptanterv jöhet, a tanulói terhek pedig már a következő tanévtől csökkenhetnek - fogalmazott Lázár János. A pedagógusok továbbképzésének átalakításával kapcsolatban Palkovics László azt javasolta, hogy az egyetemeket helyezzék a középpontba, a költségeket pedig teljes egészében az állam viselje.
Ragaszkodnak a gyors lehíváshoz
A miniszter szerint Közép-Európa legjelentősebb ipari park-beruházását indítja el a kormány: 2016-2018 között 150 milliárd forintot szánnak ipari parkok kialakítására, fejlesztésére. A fejlesztési miniszter az idei évre 50 milliárd forint elköltésére kapott felhatalmazást: Pécsen, Debrecenben Miskolcon és Nagykanizsán épül ipari park, 6 városban reorganizálják az állami ipari parkokat emellett további városokkal folynak még tárgyalások, illetve állnak küszöbön megállapodások. A fejlesztések 50-100 ezer új munkahelyet teremthetnek.A kormány 152 milliárd forintot szán a megyei jogú városok modernizációjára - ennek részleteiről azonban Lázár nem számolt be.
A politika továbbra is tartja magát ahhoz a nagyívű elképzeléshez, hogy 2016 decemberére, illetve 2017 júniusára, a 2014-2020-as uniós ciklus össze pályázata meghirdetésre kerüljön, illetve a kifizetéseket 2018-19-re abszolválni tudják. Elmondta: a pályázatok 54 százaléka került már meghirdetésre. A közbeszerzések esetén a tempó még inkább gyorsított: 2016 június 1-ig minden állami beszerzésnél ki kell írni a pályázatokat.
Orbán nem költözik a várba
Lázár szerint a budai várban újjáépítése csak a kormányzati intézmények átköltöztetése céljából zajlik, ellenben cáfolta, hogy a miniszterelnök az objektumba költözne, s emiatt átépítené a Karmelita-kolostor erkélyét. A miniszter - sajtóértesüléseket megcáfolva - elmondta: 2015 januárjában már jelezték az UNESCO-nak az újjáépítési tervét.
Új fejlemény, hogy "ötletpályázatot" kívánnak kiírni a Szent György tér és a Szentháromság tér felújítására, az Országház utca térségében lévő ingatlanáról az MTA pedig lemond a kormány javára.