Nem új keletű jelenség, hogy több tucatnyi egyetemi gyakorlóiskola működik az országban: ezek ráadásul szinte mindannyian hagyományosan kitűnően teljesítő, elit iskolának számító intézmények. Vagyis jó ideje több egyetem is fenntart általános és középiskolát, ilyen például a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, a Magyar Táncművészeti Egyetem Nádasi Ferenc Gimnáziuma, vagy Pécsi Tudományegyetem, amelynek az általános iskola és a gimnázium mellett még óvodája is van.

Van azonban egy némileg új keletű jelenség, a már zajló „iskolai privatizáció” egy eddig kevésbé jellemző trendje. Ismert tény, hogy az utóbbi több mint egy évtizedben tendenciózusan, nagy arányban kerültek oktatási intézmények egyházi kézbe, a folyamat pedig jelenleg is tart, és egyelőre nem látszik a vége. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat által kiadott, A közoktatás indikátorrendszere 2021 című elemzés szerint 2010 és 2020 között:

  • az egyházi óvodák aránya 5,6 százalékról 10,4 százalékra nőtt;
  • az általános iskoláké 9,4 százalékról 17,1 százalékra emelkedett;
  • a középfokú intézményeké 10,4 százalékról 25,2 százalékra növekedett.

Újabban az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények egy része is beszállt a ringbe: olyan egyetemek is elkezdtek jövőbeli fenntartóként általános iskolákért és középiskolákért bejelentkezni, amelyek nem indítanak pedagógus képzést. Tehát nagy eséllyel nem újabb gyakorló iskolák gründolása a cél. Ráadásképpen az alapítványi Gábor Dénes Egyetem, amely a budai Tamási Áron Általános Iskola és Gimnáziumra vetett szemet, a 2025-ös tanévtől fizetőssé tette volna a képzést.

A tervek szerint a fenntartóváltás után, már idén szeptembertől 100-150 ezer forintos tandíjat kértek volna el az általános iskolai és a gimnáziumi képzésbe újonnan bekerülő diákok szüleitől.

Ám arról a napokban közleményében maga a Gábor Dénes Egyetem számolt be, hogy visszatáncolnak, és egyelőre marad az állam égisze alatt a XII. kerületi Tamási. Mint írják, ők tisztán szakmai fejlesztési koncepcióval tettek fenntartóváltási ajánlatot, és kezdtek átlátható és nyitott egyeztetési folyamatot az iskola tanáraival, a szülőkkel, és a diákokkal, vagyis az összes érintettel.

„Az elmúlt egy hétben a valós tényektől és szándékoktól jelentősen eltorzított, számos esetben valótlan információk és spekulációk jelentek meg a közösségi médiában, sajtóban és sajnos már a Tamásiban is. Ennek következményeként a szakmai szintről tisztán politikai színtérre helyeződött a közbeszéd, amely kommunikáció teljesen elfojtja a szakmaiságot, és az egyetlen igazán fontos szempontot, a diákok érdekét. Ebben a környezetben nincs lehetőségük az érintetteknek kialakítani szakmai párbeszéd alapján saját álláspontjukat. (…) Értékrendünk középpontjában a diákok érdekei állnak, ezért úgy döntöttünk, hogy a Gábor Dénes Egyetem visszalép a fenntartói jog átvételének szándékától, mivel sem a gyermekeket, sem a tanáraikat nem kívánjuk méltatlan helyzetbe hozni, a közelgő választások politikai csatározásainak kereszttűzébe állítani”

– érvelt a Gábor Dénes Egyetem.

Az Óbudai Egyetemhez kerülhet Orbán Viktor alma matere

A Gábor Dénes Egyetem tehát az eluralkodó ellenséges közhangulatra hivatkozva meghátrált, az Óbudai Egyetemről azonban szintén a napokban derült ki, hogy egyszerre két gimnáziumra is szemet vetett. A székesfehérvári gimnáziumokat már 2024 szeptemberétől venné át a modellváltó felsőoktatási intézmény, a két szóban forgó iskola:

  • a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola;
  • valamint a Vasvári Pál Gimnázium. 

A fenntartóváltást maga az Óbudai Egyetem kezdeményezte, és a sajtónak azt is megerősítette, hogy egyhangúlag támogatta az átvételt mindkét gimnázium tantestülete. A felsőoktatási intézmény tavaly év elejétől rendelkezik kampusszal a dunántúli városban. Ráczné Kálmán Anikó, a Teleki Blanka igazgatója szerint az egyetem alternatívát kínál, a diákok többletkompetenciákat kaphatnak, továbbá új lehetőségek tárulhatnak fel előttük.

Az szintén kiderült, hogy az Óbudai Egyetem már kialakított egy olyan oktatási modellt, amelyben fontos szerep jut a közoktatásnak is. Az egyetem azt is közölte, hogy fontosnak tartja a tantestület jóváhagyása mellett a szülők és diákok támogatását is. Illetve nem terveznek olyan változtatásokat, amelyek a családoknak plusz költséget jelentenének. Sőt, az egyetem szándéka az, hogy még több diák számára nyújthasson minőségi oktatást.

Túl sok a magántőke az oktatásban, most épp ez a baj

Az OECD legújabb oktatási jelentése alapján, amelyről decemberben írtunk, kiderült, hogy három mutatóban az utolsó helyen állunk. Ezek a kezdő tanári fizetések, az oktatásra fordított kiadások, valamint a magántőke jelenléte az oktatásban, amely hazánkkal kapcsolatban viszonylag új keletű problémaként jelent meg a kimutatásban. Az OECD országok többségében a kötelező alap- és középfokú oktatás nagy részét állami forrásokból finanszírozzák. Ehhez képest a magántőke, ha be is lép a rendszerbe, elsősorban az óvodai és a felsőoktatási szinteken vonják be, a legtöbbször a klasszikus, családok finanszírozta tandíj formájában. A jelentés szerint a magántőke bevonódása az oktatásba mindenütt aggodalomra ad okot az oktatáshoz való hozzáférés egyenlőségével kapcsolatban. Magyarországon az alapfokútól a felsőoktatásig a magánforrások aránya 2020-ban több mint 17 százalék volt, ami körülbelül megfelel az OECD átlagnak, az uniós átlagnál azonban tíz százalékkal magasabb. Bár ez a szám nem tűnik elsőre feltétlenül magasnak, a tendenciát érdemes figyelni, vagyis, hogy nálunk nőtt a legnagyobb mértékben ez a mutató. A magántőke-arány növekedésének egyik legfőbb oka az egyházak egyre látványosabb térnyerése az oktatásban, ugyanis az OECD-statisztikában az egyházi fenntartásba kerülést magántőkeként azonosítják.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás úgy tudja, hogy Győrben is van már mozgolódás: szakmai, felsőoktatási körökben cirkulál a felvetés, hogy a győri Széchenyi István Egyetem is kacsingat helyben két iskolára. Ám egyelőre nem tudni, melyekre. (Ezt még egyetlen forrás sem erősítette meg, az Economx kereste az ügyben a győri Széchenyi István Egyetem sajtóosztályát, amint válaszolnak, beszámolunk a fejleményekről.)

Arra szintén Totyik Tamás hívta fel lapunk figyelmét, hogy Miskolcon viszont már javában zajlanak az események, ahol a Miskolci Egyetemé lehet az egyik legjobb vidéki középiskola, a nagy múltú Földes Ferenc Gimnázium. Az iskola az egyetemen zajló tanárképzés gyakorlóiskolájaként működhetne tovább. Az egyik helyi lap, a Boon.hu arról számolt be, hogy leendő fenntartóként a Miskolci Egyetem kikéri a Földes Ferenc Gimnáziumot a Miskolci Tankerülettől. A tantestület egyhangúlag támogatja az ötletet, tájékoztatás után épp gyűjtik a szülői véleményeket.

Az ügy pikantériája, hogy Veres Pál, Miskolc polgármestere, mint a Miskolci Egyetem kuratóriumának tagja és a Földes Ferenc Gimnázium volt igazgatója korábban már jelezte az összeférhetetlenséget az ügyben, így a szakmai előkészítést követő döntéshozásban már nem vesz részt. A városvezetés megerősítette, hogy a Földes Ferenc Gimnázium épülete Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona, és ezután is a város tulajdonában marad.

Totyik Tamás közölte: jelenleg 60 állami fenntartású, valamely tankerületi központhoz tartozó oktatási intézmény várja épp a sorsát, hogy átadják az egyetemeknek, de leginkább a történelmi egyházaknak. Hozzátette: a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumok döntő többsége az országban ma már egyházi fenntartású intézmény. Az Oktatási Hivatal 2021/2022-es tanévről szóló jelentése szerint az egyházi fenntartók a köznevelési intézményeknek a 12 százalékát működtették már akkor. Mára pedig csak a katolikus oktatási intézmények száma elérte a 770-et.

A kérdés most az, hogy mit várhatunk az alapítványi egyetemektől, mint iskolafenntartóktól. Kinek és miért lesz az jó, ha az iskolák az egyetemekhez és nem a tankerületekhez tartoznak? Rájuk milyen tartalmi szabályozások vonatkoznak majd? Náluk nagyobb lesz a tanszabadság? Várható, hogy egy alapítványi egyetemnek több forrása lesz iskolafenntartásra, mint egy tankerületnek? Tud majd, és hogyan, miért egy alapítványi fenntartású egyetem jobb feltételeket teremteni egy középiskolában, mint maga az állam? Javul majd náluk az oktatás színvonala?

– egyelőre csak sorjáznak a kérdések a Pedagógusok Szakszervezetének elnökében, aki leginkább azt nem érti, hogy egy egyetemnek, amelyik nem folytat tanárképzést, miért éri meg általános iskolákat és gimnáziumokat fenntartani.