Nem a hét végi önkormányzati választás eredményének ismertetésével kezdi beszámolóját az AP hírügynökség Magyarországról. Ehelyett arról értekezik, hogy Orbán Viktor fiatal politikusként az állampolgári jogok és a szabad választások bajnokaként szerzett elismerést magának, ám jelenleg, kormányfőként azzal csapja ki a biztosítékot a nyugati országokban, hogy egyebek mellett a civil mozgalmak megleckéztetésével próbálja konszolidálni hatalmát.

Az egyik célkeresztbe került szervezet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amelyre 2007-ben még számított a vele kapcsolatos rágalmak eloszlatásában. Orbán Viktor ellenfelei úgy vélik, hogy a kormány azért támadt rá egyes civil szervezetekre az utóbbi időben - egyebek között rendőrségi rajtaütésekkel -, mert el akarja hallgattatni az egyre inkább önkényessé váló rendszerrel szembeni utolsó kritikus hangokat is. Orbán 2002-es választási veresége után koncentrálta a hatalmat a Fideszben, majd 2010-es földindulásszerű parlamenti választási győzelme után ugyanezt tette számos magyarországi intézményben, köztük a médiában, az igazságszolgáltatásban és a központi bankban.

Időmilliomos

A Fidesz a vasárnapi önkormányzati választások egyértelmű győztese. A baloldali ellenzék csak kisebb előrelépéseket ért el Budapesten, a szélsőjobboldali Jobbik számos vidéki várost megszerzett. Mivel 2018-ig nem esedékes újabb választás, Orbán folytathatja Magyarország átformálását - intézi el a tegnapi szavazást az AP.

A kormányfő védhetőnek tartja - a nők és a homoszexuálisok jogaival, a média függetlenségével, a korrupció elleni fellépéssel és más ehhez hasonló ügyekkel foglalkozó - független szervezetek elleni fellépést. Elhíresült júliusi tusnádfürdői beszédében külföldi érdekeket szolgáló fizetett politikai aktivistának minősítette ezek tagjait. Emellett azt is elmondta, hogy illiberális állammá akarja formálni Magyarországot, példaként hova Oroszországot, Törökországot, Kínát és Szingapúrt mint sikeres, de nem liberális demokráciákat, sőt talán nem is demokratikus berendezkedésű országokat.

Megtetszhet

Mivel a magyar gazdaság növekszik, egyes megfigyelők attól tartanak, hogy a régió más vezetői is kísértésbe eshetnek, úgy gondolhatják, hogy Orbán nyomába kell lépniük. A kelet-közép-európai régióban, amely kezdeményezője volt az antikommunista forradalmaknak 25 évvel ezelőtt, az elmúlt időszakban a demokrácia erózióját figyelhettük meg, amellyel kapcsolatban már a Fehér Ház is megfogalmazta aggályait - utal a hírügynök Barack Obama amerikai elnök megjegyzésére, amelyben Magyarországot Egyiptommal együtt említette azok között az országok között, amelyek egyre jobban fenyegetik a civil közösségeket.

A nyugati vezetőket aggasztják azok az oroszbarát lépések, amelyek egyes kelet-közép-európai országokat - köztük Magyarországot, Szlovákiát és Bulgáriát - jellemeztek az elmúlt hónapokban. Ezek mögött főként gazdasági megfontolások vannak - különösen erősen ellenzi a nyugat Bulgária tervét, amely szerint kiépíti területén az Déli Áram gázvezeték első európai szakaszát. Ezzel a vezetékkel az oroszok teljesen kihagyhatnák Ukrajnát az európai gáztranzitból, ami megkönnyítené Moszkvának, hogy növelje a nyomást Kijeven.

Emellett kifogásolják a kiterjedt korrupciót is, például Romániában, amely sokak elől elveszi az érvényesülési lehetőségeket. Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettes nemrégiben úgy emlegette a demokrácia visszaszorulását és a korrupciót, mint kettős rákos daganatot a régió testén. Emellett kifogásolta, hogy miközben a térség országai élvezik a NATO- és EU-tagság előnyeit, egyes vezetők elfeledkeznek azokról az értékekről, amelyekre ezek a nemzetközi szervezetek épülnek.

Hová jutott?

Orbán nagy változásokon ment keresztül 1989 óta, amikor ifjú politikusként rivaldafénye került a szovjet csapatok kivonulását követelő beszédével. Ez bátor tett volt, amivel sokak elismerését kivívta, hiszen az országot akkor még a kommunista párt irányította.

Ezt követően éveken át megkapta a nyugati vezetők elismerését. Bill Clinton 1998-ban, az első Orbán-kormány indulása idején fogadta a Fehér Házban. Az amerikai elnök akkor azt mondta, nagy érdeklődéssel kíséri figyelemmel Magyarország fiatalos, energikus, progresszív vezetésének tevékenységét.

Ezzel szemben 2010-es kormányalakítása óta Orbán Viktor egyre-másra kapja a bírálatokat. Kétharmados többségére támaszkodva központosította a hatalmat és idén úgy nyert újra nagy többséggel, hogy előzőleg a saját pártja javára módosította a választási szabályokat. A nyugati vezetők nem jönnek Budapestre és Clinton is világossá tette, hogy immáron nem lelkesedik Orbánért. Olyan vezetőnek nevezte egy tévéshow-ban, aki szereti az autoritáriánus kapitalizmust, soha nem akarja elhagyni a hatalmat és feladni az azzal járó pénzkeresés lehetősét.