Bár összességében tavaly több áramot fogyasztott Magyarország, háztartásonként minimális csökkenés látható a hivatalos adatok szerint.
Növekedés, csökkenés
A múlt évben összesen 5,6 millióan kaptak áramot, ezen belül 5,1 millió lakossági fogyasztó volt, azaz 91 százalékát adták az összes felhasználónak. A KSH-s adatok szerint lakossági fogyasztók száma éves szinten 1,1 százalékkal, a 2000-ben mért szinthez képest 8,5 százalékkal emelkedett. A növekedés többek között a lakások számának emelkedésével, valamint az áramhálózat terjeszkedésével - üdülők, településeket övező kiskertek épületeinek bekötésével - magyarázható.
Az áramszolgáltatók tavaly összesen közel 38 ezer gigawattóra áramot "adtak el", 1,7 százalékkal többet, mint 2017-ben. A teljes fogyasztás 29 százaléka - több mint 11 ezer gigawattóra - kötött ki a lakásokban. A lakossági áramfogyasztás 2009-től 2014-ig csökkent, a következő években pedig emelkedett, így 2018-ban a fogyasztás 0,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest és 5,7 százalékkal haladta meg a 2014-es szintet. Ugyanakkor még mindig 2,3 százalékkal elmaradt a 2009-es csúcstól.
Mennyibe kerül?
Minimálisan csökkent az egy háztartásra jutó éves áramfogyasztás, 0,2 százalékkal 2161 kilowattórűra. Ez havi 180 kilowattórát jelent, ami a KSH inflációs kosarában szereplő 36,6 forint / kWh-s átlag alapján készült számítása szerint egyébként átlagosan közel 6600 forintos számlának felel meg.
Az fogyasztásban jelentős eltérések vannak az országon belül. A Pest és Győr-Moson-Sopron megyeieknél fogyott a legtöbb áram, egy-egy lakás 235 kilowattóra, valamint 200 kilowattórát használattal zárt egy-egy hónapot, ez 8600 és 7300 forintos számlának felel meg. A legkevesebbet áram Zala és Somogy megye lakásaiba ment, az ott élők a havi 180 kilowattos országos átlaghoz képest 27 és 22 százalékkal kevesebbet fogyasztottak. Náluk a számla közel 4800 és 5200 forint körül volt.