Lapunk megkereste a GVH-t, hogy az eddigi gyakorlatától eltérően, most miért nem tette közzé az "árampiaci kartellben" részt vett cégek nevét, amelyeket elmarasztaltak, és mi az oka annak, hogy a 2017-ben indított vizsgálat csak most zárult le, illetve most adtak ki róla közleményt.
Frissítés:
A GVH később lapunkkal azt közölte, hogy az ügyben
- az SMHV Energetika Kft.-re,
- az NKM Watt-Eta Kft.-re,
- a Treszner Kft.-re,
- a Köz-Meg-Vill Kft.-re,
- a Pavill Kft.-re,
- az U-Light Kft.-re,
- a Webs Kft.-re,
- a Horváth Villamossági Kft.-re,
- a KIZSO Kft.-re,
- a Pintó Bt.-re,
- a Delta-Makadám Kft.-re,
- a HÁBI-VILL Kft.-re és
- a Van Megoldás Természetesen Kft.-re szabott ki bírságot.
A hatóság határozata akkor lesz elérhető a GVH honlapján, amikor azt valamennyi cég kézhez kapta.
Négy évig tartott az eljárás
Az ügyben 2017-ben indított vizsgálatot a GVH, amely csak most zárult le. A GVH tájékoztatása szerint "egy versenyfelügyeleti eljárás hosszát befolyásolhatja az eljárás alá vont vállalkozások nagy száma; a jogsértések bonyolultsága; több tényállás szerinti vizsgált magatartás; nagy számú egyéb (harmadik) fél, tanú megkeresése, meghallgatása; az adatszolgáltatások kiterjedtsége, illetve megválaszolása; az eljárás alá vont vállalkozások a GVH-val való nem együttműködő magatartása; az üzleti titok, ügyvédi titok kezelésével összefüggő eljárási kérdések tisztázása; az üzleti titok tárgyában született esetleges döntések bírósági felülvizsgálatai. Elmondható, hogy kartellügyek esetében – különösen egy ennyi résztvevőt érintő ügyben – az eljárás 4 éves időtartama nemzetközi kimutatások szerint sem számít kirívónak" - válaszolta a Napi.hu megkeresésére a versenyhivatal.
Összebeszéltek a cégek
A GVH keddi tájékoztatása szerint vizsgálatuk megállapította, hogy 13 vállalkozás jogsértően egyeztetett egyes erős- és gyengeáramú villamosenergia-rendszerek és hálózatok tervezésére, kivitelezésére és üzemeltetésére kiírt közbeszerzési, illetve egyéb versenyeztetési eljárásokban. Elsősorban a dél-dunántúli régióra koncentrálva, a vállalkozások változatos módszereket alkalmaztak a piac felosztására, az ajánlati árak, illetve a tenderek nyerteseinek előzetes meghatározására.
Több esetben egy-egy cég maga készítette el a többiek - magasabb összegű - ajánlatát is, amelyet azok változtatás nélkül adtak be, színlelve a versenyt. Más esetekben a vállalkozások elküldték ajánlatukat társaiknak tájékoztatásul abból a célból, hogy azok drágább ellenajánlatokat adjanak be. Esetenként a kartell tagjai előre egyeztették egymás között, hogy a tendereket ki nyerje meg, és ennek megfelelően készítették el ajánlataikat.
A versenytársak titkos, piacfelosztó vagy árrögzítő összejátszása a legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek számít, ami jelentős társadalmi károkat okoz. A kartellezés minden esetben, piac- és cégmérettől függetlenül jogellenesnek minősül - hangsúlyozta a nemzeti versenyhatóság.
A 13 cég 130 milliós bírságot kapott
A GVH Versenytanácsa a 130 milliós bírság meghatározásakor tekintettel volt a többi között a vállalkozások piaci helyzetére és pénzügyi teljesítőképességére, így a kis- és középvállalatnak minősülő cégek bírságát mérsékelte a munkahelyek megtartásának megkönnyítése érdekében. A hatóság bírságcsökkentéssel honorálta egyebek mellett azt is, hogy több érintett elismerte a jogsértést és lemondott a jogorvoslati jogáról - áll a versenyhivatal közleményében.